A versenyhatóság szerint nem megfelelő a fogyasztók tájékoztatása, és alkalmas lehet a megtévesztésükre. Belényi Andrea, a GVH főtitkára elmondta: a versenyfelügyeleti eljárás során a csatornák vállalták szabályzataik megváltoztatását, és ebben az esetben mentesülhetnek a bírság alól. A versenytanács várhatóan szeptemberben dönt az ügyben. A Magyar Hírlap már korábban is beszámolt arról, hogy a betelefonálós tévéműsorok ellenőrzésében sem a Szerencsejáték Felügyelet, sem a fogyasztóvédelem, sem a hírközlési hatóság, sem a GVH nem illetékes, és ennek a joghézagnak a kiküszöbölésére az ORTT két éve törvénymódosítást kezdeményezett. Egyelőre a különféle tárcák sem tudtak megegyezni arról, hogy melyiknek a feladata lenne a szabályozás rendezése. A betelefonálós műsorok forgalmáról keveset tudni. A bevételen a tévécsatornák, a telefontársaságok és a játékszervezők osztoznak, nem hivatalos információk szerint egyenlő arányban. Becslések szerint évente mintegy egymillió játékos ragad telefont, minden második rendszeres visszatérő. A telefonálóknak mintegy 2,5 milliárd forintot fizetnek ki évente, miközben egyes szakértők szerint a százmilliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, amelyet az emelt díjas hívásokra elköltenek. Sajtóhírek szerint a kereskedelmi csatornák bevételeinek tizedét a betelefonálós műsorok hozzák. A Magyar Hírlap beszámol arról is, hogy a román hatóságok 2004-ben nyomozást indítottak a magyar Törőcsik Jenő, a nagyváradi Tóth Andor Mihály és az ausztrál Thomas Antalfy által alapított játékszervező cég, a romániai Telemedia ellen, mivel az engedély nélkül működő vállalkozás a gyanú szerint megtévesztette a játékosokat. A társaság a hatóságok szerint 23 milliárd lejjel (690 ezer dollár) megrövidítette a román államot, miközben 154 milliárd lejes nyereségre tett szert, amelynek egy részét Svájcba menekítették. Az ügyben érintett Törőcsik Jenő ügyvezető igazgatója annak a TeleMédia Kft.-nek, amely hatvan országban sugároz betelefonálós műsorokat, köztük hazánkban is.