A neves műgyűjtő, Herzog Mór Lipót örökösei a washingtoni bíróságon próbálják elérni azt, amivel a magyarországi jogrendszerben eddig sikertelenül próbálkoztak: visszakapni negyven értékes festményt. A műkincseket, amelyek értékét 100 millió dollárra teszik az állam jogellenesen tartja magánál - állítják az örökösök, hiszen ezeket a II. Világháború során letétként vették - pontosabban vitték - el, és a tulajdonjog azóta sem változott.

Az egykor európai hírű, 2500 darabból álló Herzog-kollekció döntő része a Szovjetunióba került, sorsa mindeddig ismeretlen. A magyar múzeumokban levő páratlan kincsek között El Greco, id. Lucas Cranach és Velázquez képei is megtalálhatók.

Az egyik Herzog-unoka, Martha Nierenberg hosszú évek egyeztetése után 1999-ben kezdeményezett pert - akkor még 12 kép vissza adásáért. Ebből egy Munkácsy-vázlatot a Magyar Nemzeti Galéria időközben visszaszolgáltatott a jogos örökösnek, majd a bíróság első fokon mindegyik kép visszaadásáról rendelkezett. Ezt az ítéletet másította meg a másodfokú bíróság.

A magyar kormány éppen egy évtizeddel ezelőtt vállalt kötelezettséget - és éppen Washingtonban - arra, hogy tisztázza a világégés során magyar múzeumokba került műkincsek sorsát. Mindeddig azonban erre nem került sor, sőt még kormánybiztost sem neveztek ki a "gazdátlan" műtárgyak hátterének kiderítésére.

Nem így Németországban. Az ottani hatóságok ugyanis néhány héttel ezelőtt szolgáltattak vissza a Herzog-családnak négy értékes műtárgyat, amelyeket az egyik Herzog-örököstől vettek el a világháború során.

Nem ez az első eset, hogy amerikai bíróság elé kerül egy közép-európai műgyűjtemény ügye. Az osztrák Altman-család örökösei 1999-ben perelték be az osztrák államot, mert az nem akarta visszaadni azt az öt Klimt festményt, amelyet szintén a Holocaust során raboltak el a családtól. A kaliforniai bíróság előtt folyó per végül megegyezéssel zárult, és az osztrákok visszaadták a képeket jogos tulajdonosuknak.