Évek óta töretlenül növekszik az átlagbér Magyarországon, ám arra, hogy a jövedelmek miként oszlanak meg a szélesebb tömegek között, a KSH havi adataiból nem lehet következtetni. Az Eurostat 2015-ös jövedelmi statisztikája alapján azonban kiviláglik, hogy a magyarok többsége számára az átlagfizetés távolinak tűnhet. Amikor átlagbérről beszélünk, akkor abban a nagyon magas fizetések is benne vannak, ráadásul az elmúlt években a jobb módúak számos kedvezményt is kaptak a kormánytól.

A KSH által, a havi keresetek mérésére alkalmazott átlagérték, a segédmunkásoktól egészen a menedzseri szintekig számba veszi a bérszínvonalat, így a magasabb munkahelyi pozíciókban mért fizetések erősen megdobhatják a végösszeget. Ezen ellentmondásra kínál megoldást a medián ekvivalens jövedelem, amely leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy mekkora az a jövedelem, amelynél szám szerint ugyanannyi ember keres többet, mint kevesebbet.

A hivatalos KSH definíció szerint a Medián ekvivalens jövedelem a teljes népesség OECD 2 fogyasztási egységre jutó jövedelem alapján történő sorba rendezése után, a sor közepén lévő jövedelem jelenti a mediánt, vagyis hozzá képest pontosan ugyanannyi keresőnek van kevesebb, illetve több jövedelme. Az OECD 2 fogyasztási egységkulcsban egy háztartásban élő felnőtt jelent egy egységet, minden további felnőtt 0,5 egységet, a 14 év alattiak pedig 0,3 egységet.

Bár az átlagbér kifejezetten a munkajövedelmek mértékére vonatkozik, a medián ekvivalens jövedelem pedig más bevételekre is, mint például a szociális segélyek, ráadásul ezt súlyozva a háztartások összetételével, mégis érdemes együtt vizsgálni a két mutatót.

Mit mutatnak az Eurostat számai?

A KSH adatai szerint a 2015 január-decemberi időszakban a nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 162 300 forintot tett ki. Az Eurostat módszertana szerint az - euróban számolt - tavalyi nettó magyar átlagfizetés némileg ennél is magasabb - 173 100 forint volt havi szinten. (Cikkünkben az MNB 2015 évi 310 forint/euró átlagárfolyamán számoltunk)

Az EU statisztikai hivatala által kalkulált magyar nettó medián jövedelem azonban nehezebb megélhetést tükröz - mintegy havi 118 000 forintot tett ki. Ez az adat sajnos pontosabban reprezentálja a magyarok többségének jövedelmi színvonalát, mint a KSH kereseti jelentéseiben megjelenő átlagértékek.

Lapunk tudomása szerint a KSH már nem ad ki mediánkereseti adatokat, miközben 2015 óta nem használja 1991 óta alkalmazott létminimumérték-számítási módszertanát sem. Tavaly óta a Policy Agenda folytatja a KSH létminimum modellje alapján történő méréseket: ennek alapján a 2015-re meghatározott 88 ezer forintnyi küszöbértéknél alacsonyabb jövedelemből élt a magyar lakosság 41,5 százaléka.

Az átlagérték torzulásait viszont jól szemléltetik a Workania állásportál által működtetett Fizetések.hu legutóbbi, 2016 első felére vonatkozó - önkéntes adatközlésen alapuló kutatásának eredményei. Ezek alapján a pozíciószint szerinti összehasonlítás szerint a felsővezetők és a segédmunkások átlagos bére között ötszörös különbség van.

Fizetések pozíciószint szerint:
PozíciószintHavi bruttó átlagbér (forint)
felsővezetők750 000
középvezetők és menedzserek430 000
műszaki területen szakképzett alkalmazottak309 700
diplomás és érettségizett munkavállalók331 000
adminsztratív alkalmazottak és irodai dolgozók193 500
szakképzett munkaerő, szolgáltatási szféra alkalmazottai177 200
segédmunkások142 100
Forrás: Fizetések.hu

A Trenkwalder és a Simconsult legutóbbi, 2015 októberében kiadott ilyen jellegű felmérése még súlyosabb eltérést tükröz. A kutatás 15 besorolási szintet nézve - régiós, ágazati, méret szerinti és egyéb bontásban elemezte az egyes cégeket:  a legalacsonyabb, fizikai besorolású munkavállalók változó bérelemekkel - például juttatásokkal, prémiumokkal - 122 ezer, a legmagasabb besorolású vezetői szinten ugyanezen paraméterek mellett 3,4 millió forint volt a bruttó fizetés, ami 28-szoros eltérést tükröz.

Jó, ha nem nyílik az olló

Bár a havi nettó átlagbér és a nettó medián jövedelem összevetése egy kicsit az "almát a körtével" esete, mégis a kettő közötti különbségből lehet következtetni arra, hogy mennyire kiegyensúlyozottak a bérviszonyok egy adott országban. Az adatokból az látszik, hogy az eltérés nagysága nem feltétlenül függ össze az államok fejlettségével. Magyarországon a nettó medián jövedelem a nettó átlagbér 68,1 százalékát teszi ki, amellyel hazánk az alsó harmadban foglal helyet.

Bár az Unió egyik "rossztanulójának" számító Romániában, illetve a válsággal küszködő Görögországban ez az arány még az 50 százalékot sem éri el, Nagy-Britannia is ebbe a körbe tartozik 55 százalékkal. Itt vélhetően a sok minimálbéres külföldi dolgozó, illetve az álomfizetést kapó citybeli "öltönyösök" kavarják meg a számokat.

A legkisebb különbségek Norvégiában, Luxemburgban, Szlovákiában és Bulgáriában vannak, vagyis ebben az esetben sem lehet fejlett vagy fejlődő országok halmazáról beszélni. Ez egyébként 80 százaléknál is magasabb értékeket jelent.

Hogy állunk a régióban?

A kelet-közép-európai uniós országok közötti összevetésben 2015-ben már csak Romániát és Bulgáriát előztük a jövedelem nagyságának tekintetében. Ha az átlag helyett a medián értéket nézzük, a románok rosszabbul kerestek, mint déli szomszédaik - havi nettó jövedelmük 60 ezer forintnak megfelelő összeget tett ki, míg a bolgároké 86 ezret. A 118 ezer forintos magyar nettó medián jövedelemnél egy árnyalatnyival magasabb volt a litvánok bevétele, míg körülbelül 25-30 ezer forinttal haladta meg a lengyelek és a lettek havi jövedelme.

Ennél is jobban kerestek a szlovákok (mintegy 179 ezer forint), valamint a csehek (192 ezer) és az észtek (204 ezer), míg Szlovénia továbbra is kimagaslik a mezőnyből a 319 ezer forintnak megfelelő havi jövedelmekkel.

Érdekesség, hogy míg régiónkban dinamikusan nőttek a jövedelmek, a tartós pénzügyi válság sújtotta Görögországban és Portugáliában kelet-európai szintre "csúsztak le". A hellének körülbelül 194 ezer forintnak, míg a portugálok 218 ezer forintnak megfelelő eurót kaptak kézhez tavaly. Ezzel már csak egy hajszálnyival múlták felül a csehországi medián-jövedelmet, miközben lemaradtak a szlovénhoz képest.

S miközben a Európa legmagasabb medián jövedelmi színvonala Norvégiában van (nettó 1 millió 73 ezer forint/hó), addig a kelet-európai vendégmunkások legfontosabb célországaiban - így Nagy-Britanniában és Németországban, továbbá Franciaországban ez a szint csak a norvég felét teszi ki.