Az elmúlt évtizedben talán, ha két esztendő akadt, amikor a tervezett mennyiséget tudták szüretelni a híres csökölyi eperföldeken - írja a Népszava. A fagy, a viharok és a májusi jégesők sokszor átírták a terveket. Ugyanakkor a mostani nagy melegben túl gyorsan érik a gyümölcs, nincs ideje megnőni a szemeknek.

Ezért egy szabvány, hatkilós ládába darabra sokkal több kerül, ami persze mennyiségileg veszteség. És az epresek szerint minden forintnak helye van, hiszen a gyümölcs nemcsak munka-, de pénzigényes is.

QP | Quality Placement

A fóliás epret, ha első szezonos, februárban kell palántázni. Egy palánta, fajtától függően 40-70 forint, egy hektárra kimegy belőlük vagy ötvenezer, ami 2-3,5 millió forint. Utána folyamatosan gyomlálni és permetezni kell, az utóbbi két hónapon át hetente kétszer esedékes, alkalmanként 30-40 ezer forint, ami megint szűk egymillió forint. Közben levelezni és locsolni is kell, a szabadföldit az érés előtt két-háromnaponta ismét vegyszerezni.

Egy átlagos, fél-kéthektáros földterületen ehhez persze nem elég a család, munkásokat kell felvenni, akik 800-1000 forintot kapnak órabérként. Mostanában azonban munkaerőhiánnyal küszködnek a faluban.

A kereskedők jelenleg hétezer forintot adnak egy hatkilós ládáért, vagyis úgy 1150 forintra jön ki kilója. A piacon pedig most még elkérnek érte kilónként 2500-3000 forintot.

Csökölyön régebben szinte minden háznál foglalkoztak eperrel, ma már csak a falu harmadában. Az áruért kapott pénz nagyjából a fele a haszon, már, ha a befektetett munkát nem számolják. Persze nem is szabad: ha visszaosztja az ember munkaórára, elszégyelli magát, mennyiért dolgozott.

A fotó forrása: Pixabay