A földtörvény szigorítását tervezi az agrártárca a jó minőségű termőföldek fokozott védelme érdekében – mondta Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára A termőföld más célú hasznosítása – mezőgazdasági termelésből való kivonása – ugyanis a privatizáció, valamint a gazdaság élénkülése, a tulajdonnal való rendelkezési jog és a lakásprogramok nyomán az utóbbi évtizedben megtöbbszöröződött. Jelenleg már évi 5-7 ezer hektárral csökken az ország termőföldterülete. A földtörvény korszerűsítése során tehát átgondolják a termőföldvédelem jelenlegi gyakorlatát – mondta az államtitkár. Egyszerűsítenék a más célú hasznosítás engedélyezését a megváltozott társadalmi-gazdasági helyzetnek megfelelően, ugyanakkor a jó minőségű földeket indokolt fokozottan védeni, ezért itt a földtörvény szigorítását tervezik. A termőföld-privatizáció az ország területének háromnegyedét érintette. A kárpótlási árverésen 2,2 millió hektár termőföld került alanyi kárpótoltak tulajdonába, valamint 3 ezer termelőszövetkezeti részarány-földtulajdonosnak 3,5 millió hektár termőföldet adtak ki. Mivel a termőföld-tulajdonos természetes személyek nagyobb része nem kívánja, illetve nem képes művelni termőföldjét, a termőföld-tulajdonlás és a használat jelentősen elvált egymástól. Két, egymástól független adatbázis, az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás adatai alapján ma csaknem 5,6 millió hektár termőföld – az összes termőterület 70 százaléka – van természetes személyek tulajdonában, az általuk használt terület 2,8 millió hektár. Eszerint a természetes személyek kezében lévő termőföld felét tulajdonosaik nem művelik. Mivel a jogi személy tulajdonosok is csak majdnem 1 millió hektárral többet, hozzávetőleg 3,3 millió hektárt használnak, mint ami a tulajdonukban van, a két nyilvántartás adatainak különbözeteként kiszámolható több mint 1,8 millió hektár termőföldterületet a papírforma szerint nem is használják. A szaktárca a földtörvény korszerűsítése során a földhasználati nyilvántartási rendszer átalakítását is tervezi. A magánkézbe került földek nagysága sok esetben nem teszi lehetővé a jövedelmező gazdálkodást. Súlyosbítja a gazdálkodók helyzetét, hogy a tulajdonukba került ingatlan gyakran több „tagban”, egymástól távol található. A természetes személyek átlagos birtokmérete 6 hektár, ami az esetek többségében 2-3 darabból áll. A mintegy 15 ezer, összesen hozzávetőleg 850 ezer hektárt művelő családi gazdaság már jobb helyzetben van a gazdaságos művelés szempontjából, átlagos birtokméretük majdnem 60 hektár. A jogi személyek átlagos birtokmérete 179 hektár, ami átlagosan 30 földrészletből tevődik össze. Ezek jórészt feltételezhetően egymás mellett helyezkednek el, de a tagoltság így is számottevő.