Az Európai Unió tagállamaiban forgalomba kerülő új autóbuszokban és teherautókban - 3,5 tonnánál nehezebb, illetve a vezetővel együtt 9-nél több személyt szállító gépjárművek esetében - májustól kötelező a digitális tachométer; a kormányoknak március 1-jéig kellett írásban beszámolniuk Brüsszelnek arról, hogy hol tartanak a felkészülésben. Az Európai Bizottság szerint a digitális tachométer a megengedett maximális vezetési idő és az előírt pihenés ellenőrzésének legjobb eszköze, s roppantul megnehezíti majd a ma még gyakori visszaéléseket. A készülék egyúttal alkalmas arra is, hogy megakadályozza a tisztességtelen versenyt az EU-ban, hiszen a fuvarozók munkaidejét ma már egységes előírások szabályozzák (ezek összességükben várhatóan 2007-ben lépnek életbe). A májusi határidő után bejegyzett új teherautókat és buszokat már kötelező lesz ellátni digitális tachométerrel: ha közúti ellenőrzés során kiderül, hogy nincs ilyen a járműben, akkor az nem folytathatja útját, és eljárást indítanak a sofőr ellen, ha nem rendelkezik az adatokat rögzítő chipkártyával. Az ellenőrzések gyakoriságáról is elfogadtak egy uniós szintű rendelkezést. A cél az, hogy 2008-ban a munkanapok számának legalább két százalékában legyen ellenőrzés, 2010-től ez fölmenne három százalékra (az ellenőrzést a fuvarozó cégnél is megejthetik). A Közlekedési Főfelügyelet illetékesei szerint nem valószínű, hogy a magyar cégek működésében, szállítási kötelezettségeik teljesítésében gondot okoz majd a digitális tachográf kötelezővé tétele, még akkor sem, ha az azok működtetéséhez szükséges kártyák mégsem állnak rendelkezésre az induláskor - bár a felügyelet ígéri, hogy határidőre elkészül. A főfelügyelet szakemberei szerint májusban, júniusban nem áll szolgálatba annyi új busz és tehergépkocsi, amennyihez hirtelen nagy mennyiségű kártyát igényelnének, már csak azért sem, mert a cégek az első időszakban még bizalmatlanok lesznek a digitális rendszerrel szemben, így egy-két hónappal eltolhatják azok beszerzését. A felügyeletnél lapunknak elmondták: jelenleg "éjjel-nappal" azon dolgoznak, hogy a kártyákat időben ki tudják bocsátani - már csak azért is, mert a rendszer nemzetközi lesz -, bár a készülékek ellenőrzése plasztik nélkül is megtörténhet. A túl sok késlekedés azonban azért is aggodalomra ad okot, mert paradox helyzet állhat elő: a rendeletben meghatározott határidő után az uniós országokba a korábban analóg tachográffal felszerelt gépjárművekkel lehet majd közlekedni, de a digitális tachográffal rendelkezőkkel csak akkor, ha a kártyák is megvannak hozzá. A digitális tachográfhoz összesen négy kártya csatlakoztatható. Így külön lapocskákkal rendelkeznek majd az ellenőrök, a tulajdonosok, a gépjárművezetők és a műhelyek, szervizek is. A Közlekedési Főfelügyelet összesen 51 ezer kártyát oszt majd ki a magyar igénylők között, amelyből a legnagyobb keretet, mintegy 37 ezret a sofőröknek tartják fenn, míg az ellenőrök és szervizek alig ezret-ezret visznek el. Az új rendszernek köszönhetően az ellenőrök akár percek alatt megvizsgálhatják - egy évre visszamenően - a jármű mozgását és a szállítás feltételeit, paramétereit. A fuvarozó cégeknek csak az üzemben tartó kártyáját kell megszerezniük - hangsúlyozták a szervezetnél -, a további plasztikokat az érdekelteknek kell igényelni. Vélhetően a sofőrök is maguk, a munkaadójuktól függetlenül szerzik majd be a saját kártyájukat, ezzel ugyanis versenyképességüket javítják a munkaerőpiacon. A felügyeletnél úgy vélik, hogy elsősorban a fiatalabbak és a külföldön is munkát vállalók lesznek azok, akik a lehető leghamarabb szeretnének majd a kártyájukhoz hozzájutni. A kártya ára Európa-szerte eltérő: általában 90-120 euró között lehet a plasztikhoz hozzájutni, míg itthon 10-20 ezer forintot kell majd fizetni érte. A március 1-jei visszajelzésnek nem minden tagállam tett eleget, de az Európai Bizottság közlekedésért felelős tagja, Jacques Barrot szóvivője a NAPI Gazdaságnak elmondta, hogy a tagországok mintegy négyötödénél rendben zajlik a felkészülés. Mint Stefaan de Rynck aláhúzta, a fontos az, hogy ezek között vannak az úgynevezett tranzitországok, aminek prioritása is volt. Más bizottsági forrásból úgy értesültünk, hogy Magyarország felkészülését is elegendőnek ítélik ahhoz, hogy május 1-jén zökkenőmentesen térjen át az új rendszerre, beleértve a rendőrség technikai felszereltségét is. Az Európai Parlament és a tagállamok által tavaly decemberben hosszú huzavona után létrehozott megegyezés értelmében a sofőrök naponta maximum kilenc órát tölthetnek majd egyhuzamban a volán mögött, a pihenési idő pedig legalább 11 óra. A heti munkaidő nem haladhatja meg az 56 órát és a sofőrnek kéthetente kötelezően 45 órát kell megszakítás nélkül pihennie. A nemzetközi buszsofőrök esetében megszűnik az a lehetőség, hogy akár 12 napot is vezessenek szünnap nélkül. A sofőrök és a cégek kordában tartását szolgálja az a rendelkezés is, hogy az EU-n belüli feketelistára kerülnek fel azok a sofőrök, akik a megengedett óránkénti sebességet több mint 20 kilométerrel túllépik. A tagállamok azt megakadályozták, hogy a szabálysértőkre egységes büntetést szabjanak ki.