Az idén életbelépő adószabály-változások egy részét már ősszel jóváhagyta a parlament, ugyanakkor van olyan, ami csak múlt év végén, a rendeleti kormányzás keretében született.

Kezdjük azzal, ami minden évben aktuális: a minimálbér emelkedéséből adódó következményekkel. Ami idén az elmúlt évekhez képest változás, de nincs különösebb adminisztratív jelentősége: több év után először nem csökken a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho): idén is 13 százalék a mérték.

Járulékfizetési alsó határ

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók alapbérének kötelező legkisebb havi összege 2023. január 1-jétől 232 000 forint, ennek megfelelően a járulékfizetési alsó határ 69 600 forint, vagyis 2023-ban legalább ezen összeg után kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot. Nézzük ezek után az idei egyedi adószabály-változásokat.

Foglalkoztató fogalmának változása, átvezénylés

2023. január 1-jétől, ha valakit a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál foglalkoztatnak, illetve más munkáltatóhoz vezényelnek, az eredeti munkáltató marad a foglalkoztatója, akkor is, ha a felek megállapodása szerint a biztosított munkabérét, egyéb juttatásait az a foglalkoztató fizeti, ahol a magánszemélyt ideiglenesen foglalkoztatják.

Ezért a feleknek, egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató a járulékkal összefüggő adókötelezettségét – bevallás, adatszolgáltatás, járulékfizetés – teljesíteni tudja. Az ideiglenes foglalkoztató lesz a foglalkoztató akkor, ha a munkavállaló, illetve a vezényelt személy az ideiglenes tevékenységére biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít az eredeti jogviszonya mellett.

Határozott idejű jogviszony kezdetének és végének bejelentése

Határozott idejű foglalkoztatásnál 2023. január 1-jétől a biztosítotti bejelentéssel egyidejűleg a ’T1041 jelű nyomtatványon közölni kell a jogviszony megszűnésének szerződés szerinti időpontját is. A bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, de még a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni. Ha a jogviszony megszűnésének időpontja módosul vagy a szerződés határozatlan lesz, akkor ezt változásként kell a ’T1041 jelű nyomtatványon a NAV-hoz bejelenteni.

Átalányadózás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók adminisztrációja egyszerűsödik: 2023. január 1-jétől a személyi jövedelemadó előlegéhez hasonlóan csak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot, miközben a közterhek megállapítása továbbra is havonta történik.

Idén az adózási mód választásánál csak azt kell figyelembe venni, hogy az egyéni vállalkozók tárgyévi várható bevétele ne haladja meg a minimálbér tízszeresét, a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozó esetében pedig a minimálbér ötvenszeresét.

Iparűzési adó

A mikrovállalkozásoknak, egyéni vállalkozóknak jelent egyszerűsítést a helyi iparűzési adó fizetésének egyszerűsített meghatározása, amelynek révén az érintett kör nagy részének bevallást sem kell tennie, mindössze évente egyszer megfizetni az adót.

Az új szabályt bármely iparűzési adó-alany alkalmazhatja, amelynek évi bevétele nem több, mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő átalányadózó egyéni vállalkozó esetén nem több, mint 120 millió forint.

A székhely, telephely szerinti iparűzésiadó-alap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz.

12 millió forint bevételig az iparűzésiadó-alap 2,5 millió forint, a 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve – kiskereskedő átalányadózó esetén – 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz az iparűzési adó egyszerűsített alapja. Az adóévi adóelőleg összege az előző adóév adójának összegével egyezik meg. 

Pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentesség

Az idei évtől mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Diákhitel Központ Zrt. diákhitelek folyósításához kapcsolódó fizetési műveletei, továbbá a kincstárnál nyitott, a devizában történő helyi iparűzési adó fizetéséhez tartozó technikai számla.

Pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességben részesülnek az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali fizetési tranzakciók, így például a QR-kód használata során megvalósuló tranzakciók.

Ezeket az átutalásokat a tranzakciók lebonyolításához használt szabványos üzenetek különböztetik meg a hagyományos módon indított azonnali átutalásoktól, így a tranzakcióban érintett szolgáltatók tudják, melyik tranzakciókra vonatkozik mentesség.

A módosítással a nem magyar piacokra irányuló fizetési és egyéb, a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyába tartozó műveletek is mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól, így a külföldre irányuló, külföldi illetőségű személynek nyújtott szolgáltatások is mentessé válnak. 

Új lakások áfakedvezménye

Meghosszabbodik az új lakóingatlanok építésére vonatkozó kedvezményes áfa is: 2024. december 31-ig 5 százalék az adómérték. A módosítás a 2024. december 31-ig megkezdett projektek esetében (bejelentés vagy építési engedély alapján) az alkalmazást 2028. december 31-ig teszi lehetővé. 

Viszlát, illetékbélyeg

Az eljárási illeték megfizetésére 2024-től már nem használható illetékbélyeg. A fel nem használt illetékbélyegeket 2029. december 31-ig lehet visszaváltani az állami adóhatóság útján. 

30 év alatti anyák szja-mentessége

Azok a 30. évüket be nem töltött nők, akiknek gyermeke már idén születik, és családi adó-, illetve járulékkedvezményre jogosultak, mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetés alól. Ennek értelemszerűen csak a 25-30 közti anyák esetében van jelentősége, hisz 25 év alatt senkinek nem kell tavaly óta szja-t fizetnie.

SZÉP-kártya

Idén a SZÉP-kártya zsebei megszűnnek, vagyis a rekreációs keret tetszés szerint felhasználható a törvényben meghatározott célokra.