Hatalmas összeggel gyarapodtak a háztartások februárban, több mint 800 milliárd forinttal nőtt a bankbetétek állománya - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Nem meglepő ez, hiszen a második hónapban érkezett meg a gyereket nevelő családokhoz az szja-visszatérítés, a nyugdíjasokhoz pedig a 13. havi járadék. A bankbetétek volumene épp ezért 13 551,1 milliárd forintos rekordra ugrott.

A bankok ugyanakkor nem csaptak le a lakosság pénzére, a lekötött betétek kamata alig emelkedett január óta, átlagosan csupán 2,1 százalékot fizettek a betéteseknek. A legbőkezűbben a jegybank kalkulátora szerint a Magnet fizetett, de ott volt a toplistán a nemrég csődbe ment Sberbank is. Az átlagos betétkamatok ugyanakkor februárban még messze voltak a bankközi kamatoktól, és most sem kínál egyetlen hitelintézet sem annyit a lakossági ügyfeleknek, mint amennyi a bubor. 

Ettől függetlenül a lakosság valamelyest már ezt a szerény kamatot is értékeli, ismét emelkedni kezdett a lekötött betétekben lévő állomány, februárban 2481,4 milliárd forinton állt, ami csaknem kétéves rekord. A frissen lekötött betétek szerződéses összege 478 milliárd forint volt februárban, ami másfél éves rekord. A többség azonban otthagyta a számláján parlagon heverni az extra juttatást, február végén 10 456,3 milliárd forint látra szóló betét volt a bankokban, ami történelmi rekord, és 825 milliárd forinttal több a januárinál.  

A Zöld Otthon Program levitte a kamatokat

Bár sok család tervezte, hogy a meglévő hitelek előtörlesztésére fordítja majd az szja-visszatérítést, ennek a statisztikákban egyelőre alig látszik bármi nyoma. Februárban a háztartások nettó hitelfelvevők maradtak, az emelkedő kamatok dacára 13,9 milliárd forinttal több kölcsönt vettek fel, mint amennyit visszafizettek. A háztartások hitelállománya 9 372,4 milliárd forintos történelmi csúcson volt február végén.

A lakáshitelek kamata emelkedett, de a kereslet irántuk semmit sem csillapodott. A februári szerződések értéke 131,5 milliárd forint volt, alig maradt el a januáritól. A lakáshitelek átlagos kamata ugyanakkor 4,64 százalékosra emelkedett, ami 2019 nyara óta a legmagasabb érték. A legnépszerűbb, 5-10 év közötti kamatfixálású lakáshiteleknél a kamat 4,89 százalékos volt, ami hároméves csúcsot jelent. A tíz éven túli kamatfixálású hitelek átlagos kamata viszont alig nőtt, csupán 3,52 százalékos volt februárban is, ezekből a hitelekből is majdnem annyit - 42,1 milliárd forintnyit - adtak el, mint az 5-10 éves kamatperiódusúból.

Ezek a hitelek jelentős részben az MNB Zöld Otthon Programjához (ZOP) kapcsolódó kedvezményes (maximum 2,5 százalékos) kamatú lakáshitelek lehettek, ezért is ilyen alacsony ebben a hiteltípusban az átlagos kamat. A jegybank adatai szerint február végéig már 77 milliárd forintnyi ZOP-hitelre kötöttek szerződést a bankok, igaz, ebből csupán 22 milliárdnyit helyeztek ki.

A személyi hitel és a babaváró támogatás még megy

A fogyasztási hitelek piaca a kamatemelések ellenére viszonylag élénk maradt. Februárban is 42 milliárd forintnyi friss személyi hitelt nyújtottak a bankok, ami az elmúlt hat hónapban megszokotthoz hasonló volumen. A babaváró támogatás összege 31 milliárd forint volt, valamelyest magasabb, mint januárban, de kevesebb, mint a korábban megszokott. A személyi hitelek átlagos kamata februárban nem változott érdemben, 12,36 százalékos volt, a babaváró támogatásé viszont már 7,09 százalékosra nőtt. Ha a házaspárnak, aki felvette a kölcsönt, öt éven belül gyereke születik, ezt a kamatot nem kell megfizetnie, az államnak viszont egyre többe kerülnek ezek a hitelek a növekvő kamattámogatás miatt. 

Érdemibb állománycsökkenést a folyószámlahiteleknél és a kártyahiteleknél okozhatott csak az szja-visszatérítés és a 13. havi nyugdíj. A folyószámlahitelek állománya 219 milliárd forintra csökkent, ami 15 éves mélypont. 2007 eleje óta nem voltak ennyire kevéssé mínuszban a lakossági bankszámlák, mint most februárban. 30 milliárd forinttal csökkent egyetlen hónap alatt az ilyen hitelek volumene. A kamatozó kártyahitelek is mélypontra kerültek: mindössze 70 milliárd forintnyi kamatozó követelés maradt a hónap végére, ami a jegybank 2015 óta vezetett adatsora szerint a legalacsonyabb érték. A nem kamatozó hitelkártya-tartozások értéke ugyanakkor nőtt valamelyest, vagyis az extra jövedelem ellenére a családok tovább használták a hitelkártyáikat februárban is.