A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs jelentésében ismertetett modellszámítás 2022-re 3,4-3,8 százalékos inflációt vetít előre. Az előrejelzési sáv alja idén novemberre még 5,5, majd decemberben 5 százalékos inflációval számol.

Viszont három tényezővel még nem számol a jelentés, amelyek erősen befolyásolhatják a lakosság rendelkezésre álló jövedelmet, bár arra az MNB is rávilágít, hogy a munkajövedelem mellet fiskális transzferek is befolyásolják ezt. Már 2021 év elején megkezdődött a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése, ami a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő ellátottak számára 86 milliárd forintnyi pluszjuttatást jelentett. Csakhogy Orbán Viktor miniszterelnök - a jelentés publikálása után - jelentette be, hogy 2022-ben – az eredeti tervvel ellentétben – nem félhavi összeget fizetnének a juttatásból, hanem egy teljes havi tételt jelentene a 13. havi nyugdíj. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 320-345 milliárd forint kerülhet így az idősekhez.

Fontos elem még, hogy 2021 novemberében korábban soha nem látott mértékű nyugdíjprémium érkezhet a gyors gazdasági kilábalás nyomán. Hét százalék körüli GDP-növekedés esetén 150 milliárd forint összegű nyugdíjprémiumot kaphatnak idén a nyugdíjasok, melyből az egy főre jutó kifizetés maximuma 65 ezer forint lehet. A legfrissebb adatok alapján a historikus csúcson lévő foglalkoztatás, valamint a kedvező jövedelmi alapfolyamatok továbbra is a lakossági jövedelmek stabil bővülését jelzik.

Azt is tudni már, hogy 2022. februárban – minden valószínűség szerint – a családos munkavállalók, vállalkozók, ingatlan-bérbeadók visszakaphatják a befizetett szja-jukat. A visszautalás költségvetési tételéről azt mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy 600 milliárd forintot tehet ki, amit a családok megkapnak. 

Emellett pedig bejön az a szempont is – amivel a jegybanki stáb még nem számoltak –, hogy a minimálbér jövő januártól – nem függetlenül a jövő évi választásoktól – várhatóan bruttó 200 ezer forintra emelkedhet. Nehéz megbecsülni, hogy ez pontosan mennyivel több lakossági bevételt jelenthet majd. Az MNB által ismert adatok szerint a hazai foglalkoztatottak jelentős része, mintegy 1 millió munkavállaló keres a minimálbér, valamint a garantált bérminimum körül. Viszont a gyakorlatban a dolgozók közel másfélszer annyian keresnek garantált bérminimumot, mint minimálbért, ami azt jelenti, hogy az összes munkavállaló 9-13 százalékának bérét érintheti ez.

Inflációs szempontból két kérdés van: a bruttó minimálbér-emelése bekerül-e a fogyasztási cikkek költségeibe, valamint hogy a többlet források gazdaságba pumpálásával mit kezd a lakosság. 

Várhatóan megtakarítanak

Mivel a döntéseket a szeptemberi inflációs jelentést az MNB még nem tudta feldolgozni, csak arról szerepel pontosabb várakozás, hogy mi várhat a megtakarítási piacra. "A lakosság 2020-ban megemelkedett nettó pénzügyi megtakarítása a járvány hatásainak lecsengését követően helyreálló fogyasztás és növekvő beruházási aktivitás mellett fokozatosan mérséklődhet, noha 2022-ben az adó-visszatérítés a lakossági megtakarítás átmeneti emelkedését eredményezheti" - írják az elemzésben. 

Az utóbbi negyedévben beérkezett bér- és létszámadatok egyaránt gyors helyreállásra utalnak, viszont az erős jövedelmi folyamatok ellenére, miért nem látni érdemi helyreállást a kiskereskedelmi termékfogalomban, mivel a legfrissebb júliusi adat alapján továbbra is – 2,1 százalékkal – elmaradt a járvány előtti szinttől. A második negyedéves háztartások fogyasztási kiadásaira vonatkozó részletes adatok a szolgáltatások iránti belföldi kereslet élénküléséről tanúskodnak. A korlátozó intézkedések április–májusi feloldását követően, a lakosság megtakarítási rátájának mérséklődésével párhuzamosan, jelentősen élénkült a szolgáltatások iránti kereslet (például vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás). 

A másik terület ahol sokat költött el a lakosság, az építőipar: az építkezések és az alapanyagárak miatt a felújítások költségeinek jelentős megugrása a háztartásokat a kiadásaik átcsoportosítására késztethette. Idén az első negyedévben a lakossági építési költségek mintegy 17 százalékkal nőttek az előző évihez viszonyítva, mely a szolgáltatások fogyasztásának hirtelen megugrása mellett magyarázhatja a nemzetközi összevetésben visszafogott kiskereskedelmi értékesítési adatokat.

Így tehát az szja-visszatérítés vélhetően egy ideig megtakarításként pihen majd a bankszámlákon, majd az egyébként kormányzati támogatásokkal amúgy is alaposan támogatott - például családos lakásfelújítási támogatás, csok, falusi csok, babaváróhitel, zöldhitel - ingatlanpiacra és az építőiparba kerülhet.

Az Egyesült Államokban súlyos kárt okozott

Az Egyesült Államok kormánya által az elmúlt másfél évben a gazdaságba ömlesztett több ezermilliárd dollárnyi ösztönző pénz a világjárvány által sújtott amerikai emberek és vállalkozások millióinak nyújtott szükséges pénzügyi mentőövet, de ez is hozzájárulhatott az ország gyors inflációjához - véli már egyre több szakértő a Bloomberg szerint. Ennek az elméletnek a hívei szerint naz Egyesült Államokban más fejlett országoknál nagyobb árrobbanásokat tapasztaltak akkor, amikor sokkal nagyobb ösztönző csomagokat fogadtak el.

"Sokkal nagyobb súlyt tulajdonítok a fiskális ösztönzőknek" - mondta Jason Furman, a Harvard közgazdászprofesszora a Bloombergnek, arra utalva, hogy sok közgazdász szerint a stimuluscsekkek nem okozhattak nagy növekedést az inflációban, mert a kiesett bevételek helyét vették át.  "Nem tudom, hogyan lehet azzal érvelni, hogy drámaian gyorsabb volt a reálnövekedés, de nem volt gyorsabb az árnövekedés" - tette hozzá a szakember. A Fed szerint sem önmagában ez volt az árrobbanás okozója, de az ingyenpénz inflációs hatását nem vitatja el.

Az Egyesült Államokban az éves infláció a lakosságot támogató csekkek tavaszi postázás után a márciusi 2,6 százalékról áprilisra 4,2 százalékra, májusra 5, majd június-júliusban 5,4-5,4 százalékra gyorsult. Augusztusban enyhén visszaesve 5,3 százalékot tett ki.

Mit várnak a magyar elemzők?

Nehéz megmondani, pontosan milyen lesz a magyar helyzet. Az a kérdés, hogy a háztartások megtakarítják-e vagy elköltik az így kapott plusz pénzt. Az MNB elemzése alapján várhatóan azzal lehet számolni, hogy nagyjából a felét megtakarítják, a másik felét pedig elköltik. Ugyanakkor az inflációt most ezen kívül is számtalan egyszeri hatás alakítja, erős a bázishatás, az importárak növekedésének a hatása, emellett a jövedéki adók emelkedése és az újranyitás miatti jelentkező keresletélénkülés is növeli az árakat. Jövőre a bázishatás miatt viszont már csökkenhet az infláció az első félévben, a második félévben viszont komoly szerepet játszhatnak majd a keresletnövelő elemek. Az szja-visszatérítés és a minimálbér emelése, valamint az ennek nyomán keletkező bérnyomás egyaránt növelheti az árakat - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a családoknak adott, összesen 600 milliárd forintos szja-visszatérítéssel kapcsolatban a Napi.hu-nak.

Hasonlóan vélekednek a K&H-nál is. "Nehéz számszerűsíteni az adó-visszatérítés inflációs hatását, hogy melyik része megy át a keresletbe, és mennyiből lesz megtakarítás" - magyarázta Németh Dávid, a K&H Bank elemzője lapunk megkeresésére.

A szakértő szerint a lakosságnál jelentkező jövedelemtöbbletben szerepet játszik, hogy a minimálbér is nő, emiatt bérnyomás is van, ez is szerepet játszik az infláció alakulásában. A kínálati sokkok szintén befolyásolják az árak alakulását, a szűkös kínálat és a nagy kereslet felfelé nyomja az árakat, ám ha rendeződik a pandémia miatt kialakult kínálati sokk, akkor kisebb lehet az áremelkedés.