Rendkívül alacsony a szűrési hajlandóság Magyarországon, 2009 és 2019 között például az emlőrákszűrésen részvevők száma 47 százalékról 39 százalékra csökkent. Az Európai Unióban ugyanebben az időszakban a mammográfiás vizsgálatokon résztvevő nők aránya átlagosan 55 százalékról 59 százalékra emelkedtek.

Magyarországon a vastagbélrák nemzeti szűrőprogramban 2021-ben csupán az érintett, 50-70 éves korosztály 5,4 százaléka vett részt. Ez azért is szomorú adat, mert hazánk vezeti a vastagbélrák miatt elhunytak toplistáját az unióban. A Covid-járvány előtt a nők körülbelül 35 százaléka ment el évente méhnyakrákszűrésre és hasonló arányban vették igénybe a 45 év feletti nők számára kétévente biztosított, mammográfiás emlőrákszűrési lehetőséget is. 2021-ben több, mint 20 ezer magyar halt meg szív- és érrendszeri betegségben és további 16 ezren rosszindulatú daganat miatt, hívja fel a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára az Affidea Magyarország.

Újragondolják a szűrővizsgálatok rendszerét

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerint sem állunk jól a szűrővizsgálatokon való részvétellel, ezért idén márciusig felülvizsgálják ezek rendszerét, és a kormány asztalára egy új javaslatcsomagot tesznek majd le.

A Magyarországról készül Egészségügyi országprofil is arra figyelmeztet, hogy tovább zuhant a szűrési hajlandóság Magyarországon a Covid-19 alatt.

Legutóbb a Magyar Orvosi Kamara webináriumán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta: a mammográfiás szűrővizsgálatok esetében látják a legnagyobb problémát.

Példaként említette, hogy az nem helyes, ha egy Diósdon élő nőnek Vácra kell menni mammográfiás szűrésre, szerencsésebb lenne, ha ezt Érden megtehetné, a leletezést pedig pedig távolból is meg lehet oldani, vagyis fontos az egészségügyben is a digitális átállás.

Eurómilliók a digitalizációra

A koronavírus-járvány nagyot lendített Magyarországon is az egészségügy modernizálásán, beindult a távleletezés, a háziorvosoknál egyre több e-recept került a felhőbe, megszülettek a digitális covid-igazolványok, és online lehetett időpontot foglalni a koronavírus elleni védőoltásra is. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) a világjárvány alatt 20 olyan fejlesztés valósult meg, ami támogatta a digitalizációt. 

A tervek szerint az EESZT-ben gyűjtött adatokat az európai egészségügyi adattér projekt részeként a jövőben összekapcsolják más uniós országok adataival, ez lesz a MyHealth@EU. Az európai e-egészségügyi digitális szolgáltatási infrastruktúra a külföldre utazók egészségügyi ellátását könnyíti meg úgy, hogy az adatokhoz bármely más uniós országban hozzáférhetnek az orvosok. A MyHealth@EU használata határokon átívelően 2–3 milliárd euró megtakarítást is eredményezhet.

Az Európai Bizottság egészségügyi adatokban rejlő lehetőségek kiaknázásáról készült tanulmánya szerint uniós szinten 810 millió euró áll rendelkezésre az európai egészségügyi adattér támogatására. Több mint 330 millió eurót különítettek el az európai egészségügyi adattérrel kapcsolatos tevékenységekre és infrastruktúrákra: 280 millió eurót „EU az egészségért” program keretében és további 50 millió eurót a Digitális Európa program keretében. A tagállamok számára vissza nem térítendő támogatásokat biztosítanak.

Szakemberek szerint az egészségügy 2040-re 80-90 százalékban lesz digitalizált.

Az Európai Bizottság számításai szerint:

  • 5,5 milliárd euróval lesz kevesebb a kiadás az egészségügyi adatokhoz való jobb hozzáférés révén,
  • és további 5,4 milliárd euró takarítható meg az egészségügyi adatoknak a kutatás és innováció, valamint a döntéshozatalban való jobb felhasználásával.

Az Orvosi Hetilapban tavaly megjelent országos reprezentatív kutatás szerint a digitális egészségügyi megoldások használata már jelenleg is a betegellátás integráns részévé vált, ugyanakkor nagymértékű igény van további digitális lehetőségekre is.

A válaszadók azt remélik, hogy

  • a digitális egészségügyi eszközök használatával az ellátás kényelmesebbé válik,
  • időt lehet vele spórolni, 
  • csökken az orvos-beteg személyes találkozások száma,
  • javul az ellátás hatékonysága, valamint az orvos-beteg kommunikáció,
  • illetve a páciensek gyorsabban juthatnak ellátáshoz. 

A kutatás szerint már majdnem mindenki hallott az e-receptről, és 80 százalék feletti az ismertsége az online időpontfoglalásnak és okoseszközöknek és az egészségügyi applikációkról és az adatok, leletek digitális továbbításáról is már a válaszadók kétharmada hallott.