A vártnál nagyobb második negyedévi gazdasági visszaesést követően és a második hullám megjelenése miatt a korábbinál nagyobb, 4,7 százalékos zsugorodást prognosztizál 2020-ra a Takarékbank. Suppan Gergely, a pénzintézet vezet elemzője a negyedéves elemzés bemutatóján elmondta, ezt követően, részben a rendkívül alacsony idei bázis, részben arra alapozva, hogy jövőre már lesz vakcina, egy élénk visszapattanásra lehet számítani, ami meghaladhatja a 7 százalékot is.

Mivel a mélypontot az idei április jelentette, 2021-ben az is elképzelhető, hogy éves összevetésben 17 százalékkal fog emelkedni a GDP érték 2021 áprilisában, tekintettel a rendkívül alacsony viszonyítási alapra.

Kapcsolódó

A Takarékbank több forgatókönyvvel is számol, lévén rengeteg a bizonytalanság. Ezek között a V alakú, erőteljes visszapattanás mellett számolni lehet W-alakú, élénkülést követő kisebb visszaeséseket tükröző grafikonokkal is.

A Napi.hu kérdésre Suppan elmondta, a Pénzügyminisztérium aktuális becslésénél alapvetően optimistább a Takarékbank, elsősorban azért, mert jóval pozitívabban ítélik meg az ipar kilátásait, ebben a szektorban már most megindult a visszazárkózás.

Jöhet az eufória

Az erőteles 2021-es élénkülésnek egyik fontos hajtóereje lehet - amennyiben akkorra valóban lesz vakcina - a 2020-ban kényszerből elmaradt költések pótlása. Suppan szerint a fiatalabb korosztály teljes eufóriával reagál majd arra, hogy lehet nyáron fesztiválra menni, és az idősebb generációk is legalább ekkora örömmel fogadják majd, hogy el lehet járni szórakozni, társadalmi életet élni.

Ez hatalmas löketet adhat szolgáltatóiparnak, a vendéglátásnak és a turizmusnak is, noha utóbbi még várhatóan huzamosabb ideig nem tud visszatérni a korábbi szintekre, különösen Budapesten, ahol a külföldi vendégek a meghatározók.

Suppan szerint persze kérdéses, hogy mennyire lesznek súlyosak az addigi hatások, mivel hiába fogyasztana valaki, ha közben elvesztette a munkáját és nincs jövedelme. Ezért különösen a vendéglátóiparban indokolt lenne további állami támogatás, ami azért is fontos, hogy legyenek foglalkoztatható emberek az éttermekben és a turistákra szakosodott szolgáltatóiparban, amikor elkezdenek visszatérni a külföldi turisták.

Másik oldalon a kormányzat által vállalt életpályamodellek többletjövedelmet jelentenek több szektorban, és külön tétel ezen a téren az orvosok számára megígért számottevő bérfejlesztés.

Kisebb zsugorodás, mint növekedés

Suppan elmondás szerint Magyarország minden nehézség ellen sokkal jobban képes állni a válság hatásait, mint több uniós tagállam, különösen a déli országok. Számításai szerint a koronavírus nagyjából négy évvel veti vissza az országot a gazdasági fejlődésben.

Ehhez képest például Olaszország estében több mint 30 éves visszalépést mutatnak a számok, ott még a legrégebbi elérhető, 1995-ös mutatótónál is 5 százalékkal lejjebbre nyomta a gazdaságot a járvány.

Ennek megfelelően egy évtizeden belül jelentős gazdasági felzárkózás lehet, Magyarország leelőzheti Spanyolországot és Olaszországot is, Portugáliát két év múlva beérhetjük. Suppan szerint azonban az áhított osztrák fejlettségtől még fényévekre vagyunk.

A válság mélysége miatt várhatóan mindenhol, így Magyarországon is elszáll a költségvetési hiány, a Takarékbank most 8 százalékot mond az idei évre, de Suppan szerint ez most igazából nem is fontos. Ráadásul a piacok látszólag a jelen körülmények között kifejezetten örülnek a magasabb hiányoknak, mert ez azt feltételezi, hogy az egyes országok a költségvetés terhére jelentős gazdaságélénkítő lépéseket tesznek.

Lapunk kérdésére, hogy várakozása szerint mikor térhetnek vissza a korábbi szigorú uniós költségvetési szabályok, mint amely a hiány felső határát az össztermék 3 százalékában korlátozta, illetve előírta az adósságcsökkentést, Suppan azt mondta, 2022 előtt biztosan nem.

Már most látszik, hogy szükség van a részmunkaidős programok finanszírozására, és több kormány tervez az idei 10 százalékos hiányt követően jövőre is 5-7 százalékos deficittel, úgyhogy egyhamar nem lesz elsődleges szempont a költségvetési szigor.

Alulértékelt magyar eszközök

Suppan nem kívánt előrejelzést adni a forint árfolyam alakulására, mivel a múltban a gazdasági folyamatok alapján a Takarékbank rendre erősödést jósolt, ehhez képest gyengülés volt. - Halvány gőzünk sincs, hogy mi lesz - mondta Suppan.

Azt fenntartja, hogy legalább 10 százalékkal alulértékelt a forint. Ugyanez elmondható a Budapesti Értéktőzsdéről is, ami ennél is nagyobb, 40 százalékos alulértékeltséggel szerepel a befektetői portfoliókban.

Annyi konkrét várakozása van a Takarékbanknak, hogy 370-nél nem lesz gyengébb a forint az euróval szemben. Ez már olyan szint, ami kellemetlen lenne Magyar Nemzeti Banknak, itt már lépni kell ha nem akarják kockára tenni az infláció szinten tartását.