Vége a "kegyelmi állapotnak", immár a politikai döntésekkel nem lehet felülírni a szakmai összefüggéseket - kezdte előadását a szakember.

A Corvinus Egyetem Heller Farkas szakkollégiumának Bokros Lajosról elnevezett rendezvényén a professzor a 2000 és 2010 közötti éveket elvesztett éveknek nevezte, miután az előttünk álló négy évben az eddigi hat év árát fizetjük majd meg.

Felzárkózás helyett lemaradóban vagyunk a kelet és a közép-európai régióhoz képest is - tette hozzá a CEU tanára és vezetője, aki szerint a mostani környezet jelentős különbségeket mutat 1995-höz képest is, akkor ugyanis még meg lehetett csinálni a stabilizációt szerkezeti reformok nélkül, ma azonban már nem. Hozzátette: nincs ingyen ebéd, a hitelekért alacsony növekedéssel, inflációval és romló életszínvonallal fizetünk.


A reformhoz társadalmi párbeszéd kell


Hangsúlyozta: olyan, szakmailag megalapozott, egymással összehangolt reformintézkedésekre van szükség, amelyeket érdemi, társadalmi párbeszéd alapján lehet megvalósítani. Fontos tehát a társadalom meggyőzése - húzta alá. Úgy vélekedett, Magyarországon a politika kiszorította a közpolitikát, ami súlyos következményekkel járt. Utóbbiak között említette Bokros a folyamatos valóságtagadást, a társadalom félrevezetését, a közgazdasági és jogi kultúra hanyatlását, a látványpolitikát, a politikai és szakmai felelősség elporladását, valamint azt, hogy a befelé fordulás lett a jellemző, így például már a környező országok folyamataira sem figyelünk.

A reformok célja a közszolgáltatások minőségének javítása, a hozzáférés esélyegyenlőségének növelése, illetve a szolgáltatások költséghatékony ellátása - mondta Bokros. Az oktatás, az egészségügy, a nyugdíj eddig alapvetően az állami kényszerszolidaritás elvén nyugodott, ám itt az öngondoskodásnak is fontos szerepet kell adni a jövőben, meg kell találni a két elem egyensúlyát.


Felesleges egyetemek: nem kellenek


A közgazdász szerint a felsőoktatásban a tandíj szükséges, de nem elégséges feltétele a reformoknak.

A jelenlegi rendszer legnagyobb problémája a fejkvóta alapú finanszírozás, mert az a szükségeset messze meghaladó méretű felsőoktatási rendszert hozott létre, ami a minőség rovására ment. Bokros a felsőoktatási intézményeknél az egyetem vezetése kezébe adná a bérek kérdését. Szerinte a béreket teljesítményalapon kellene meghatározni, a közalkalmazotti jogállásra nincs szükség a szektorban. A szenátusnak a tanszabadság letéteményesévé kell válnia, gazdasági tanács helyett tulajdonosi irányító testületre van szükség. A felesleges intézményeket be kell zárni, addig ugyanis maguktól nem fognak tönkremenni, amíg ilyen hosszú a visszacsatolás a bekerülés, valamint aközött, hogy kiderül, a munkaerő-piacon értéktelen diplomát szerzett meg a hallgató.

A felsőoktatás átalakítása kapcsán Bokros Lajos hangsúlyozta az értékelés fontosságát is. Az intézménynek évente külső minősítésen kell átesnie, az egyetemeket, főiskolákat és programokat pedig nemzetközi bizottságnak kellene akkreditálnia. Hozzátette: célszerű, hogy a diákok minden tanárt minden tanfolyam után - ám még a vizsgák előtt - alaposan és írásban értékeljenek.

Mire kell a tandíj?

Visszatérve a tandíj kérdésére, Bokros szerint annak kellene a tanárok fizetését fedeznie, míg a fizikai infrastruktúra költségeit a fenntartók kell hogy fizessék - vélekedett Bokros. További érvekkel is szolgált a tandíj mellett: a fizető diákoknak van joguk minőségi oktatást követelni, másrészt fontos, hogy a hallgató, mint a humántőke-beruházás jövőbeni hozadékának élvezőjé legalább részlegesen járuljon hozzá az invesztícióhoz. Hangsúlyozta: minél többen kapnak mentességet a tandíjfizetés alól, annál magasabb lesz a tandíj.


Vizitdíj kell


A felsőoktatáshoz hasonló reform-tennivalókat sorolt fel a volt pénzügyminiszter az egészségügyben is. Azaz szükséges, de nem elégséges feltétele a reformoknak a vizitdíj bevezetése, a gyógyító személyzet közalkalmazotti jogállását meg kell szüntetni, a felesleges kórházakat pedig be kell zárni, át kell alakítani, illetve teljesítmény-alapú bérezésre van szükség. Drasztikus lépésként fel kell függeszteni a "potyautasok", azaz a járulékot nem fizetők gyógyítását, kivéve a baleseti-sűrgősségi ellátást. Ez utóbbi kapcsán Bokros kijelentette: amíg nincs súlyos következménye a nemfizetésnek, addig marad a jelenlegi helyzet, hogy a lakosság egyharmadának befizetései működtetik a tízmillió főt ellátó rendszert.

A szakember a dupla járulékalap helyett fix összegű járulékot, illetve e küszöbb felett százalékos rendszert tartana jónak, úgy, hogy aki ezt a minimális díjat nem fizeti be, nem részesül a szolgáltatásból.


Magánpénztárakat az egészségügybe


Az egykori pénzügyminiszter a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasok egészségügyi járulékává alakítaná át és bevezetné az egymással versengő magán-egészségbiztosítási pénztárak (MEP) rendszerét is. Bokros Lajos elképzelései szerint a MEP-et nem választókat és a jövedelem nélkülieket egy, a MEP-ek által közösen fenntartott MEP-hez rendelnék hozzá, nem a tébéhez. Ezzel elkerülhető volna a német példa, vagyis az, hogy a gazdagok választanák a MEP-eket, a szegények viszont a tébérendszer nyakán maradnak.

A közgazdász szerint a MEP-rendszer az előrelépés kulcsa, ugyanis csak a finanszírozás oldali verseny tud átgyűrűzni a szolgáltatások oldalára, vagyis csak az tudja kikényszeríteni az egészségügyi szolgáltatók versenyét. Fontos momentum, hogy a MEP-ek nem utasíthatnak vissza beteget, ám többlet kockázati tényezők - például dohányzás, alkoholfogyasztás - esetén díjat emelhetnek. Bokros szerint felesleges a nagyhangú politikai vita a vizitdíjról: a MEP-ek önrészként úgyis bevezetik majd, a gyógyítók pedig követelni fogják.


Nyugdíjkorhatár, állami számlák


A nyugdíjrendszer reformjával kapcsolatban Bokros kifejtette, hogy szükséges a fokozatos korhatáremelés 65 évre, a korkedvezményes nyugdíjat pedig meg kell szüntetni. Utóbbinál a szakember szerint az adott munkakör többletkockázatát, amit eddig a korkedvezmény ismert el, a bérben és az egészségbiztosításban kell megfizetni. Hozzátette: a mai rokkantnyugdíj-rendszer korrupt, így szigorításra van szükség, aminek része, hogy a megszerzett jogosultságot évente felül kell vizsgálni. Szükséges továbbá az egyéni számlás állami nyugdíjrendszer gyors kidolgozása és bevezetése - vélte Bokros Lajos.


Bajok a minimálbérrel


A munkaerőpiacon a professzor szerint el kellene törölni a minimálbért, de legalább egységesítésre és befagyasztásra van szükség - hiba volt a diplomás minimálbér bevezetése, az ugyanis nem a teljesítményt, hanem a végzettséget díjazza. Bokros hozzátette: a heti munkaidő nem csökkenhet, a fizetett ünnepek száma nem emelkedhet. A szakember szerint rossz, hogy adómentes a minimálbér, ugyanis akinek jövedelme van, a közterhekből is részesednie kell, másrészt e rendszer a jövedelmek eltitkolására ösztönzi a munkavállalókat.

Románia és Bulgária EU-csatlakozása kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak lehetővé kell tennie az új belépők polgárainak itthoni szabad munkavállalását, ráadásul ez jelentene igazi szolidaritást a határon túli magyarokkal.

QP | Quality Placement