Eszerint öt év alatt társasági adókedvezmény formájában 496 milliárd forintról mondott le a magyar állam. Ha a részben vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő cégek nem kaptak volna magasabb adókedvezményeket, mint a teljesen magyar tulajdonú cégek, akkor 88 milliárd forinttal több bevétele lett volna az államnak öt év alatt.

A vizsgált időszakban a teljes mértékben magyar tulajdonú cégek az adóalapjuknak a 12 százalékát tudták különböző kedvezmények segítségével csökkenteni, míg a teljes egészében külföldi tulajdonú cégeknél 17 százalék volt ez az arány - ez azt jelenti, hogy a külföldi tulajdonú cégek arányosan csaknem másfélszer annyi adókedvezményt kaptak, mint a hazaiak.

QP | Quality Placement

De ez nem az állam szempontjából a legrosszabb mérleg: a hazai tulajdonú cégeknek kell amiatt magasabb adót fizetni, mert a külföldiek több kedvezményt kapnak. Ha nem kapnak évi 18 milliárd forinttal több kedvezményt a külföldi, főként multinacionális cégek, mint a hazaiak, akkor 5 százalékkal kevesebb adót kellet volna a magyar tulajdonú cégektől beszedni. A magyar gazdaságpolitika azonban a jelek szerint úgy működik, hogy a magyar tulajdonú cégeknek kell a multikat támogatniuk - számolta ki a portál a NAV-tól kapott, a vállalatok 2013-2017-közötti társaságiadó-bevallásából származó fő gazdasági mutatószámok alapján.

Az adókedvezmények mértéke évről évre csökken, a 2013-as 112 milliárdról 66-ra esett vissza 2017-re. Ennek egyik oka a társasági adó mértékének a csökkentése lehetett: 2010-től 2016-ig 19 százalék volt az adó kulcsa, csak 500 millió forint adóalap alatt lehetett a kedvezményes, 10 százalékos kulcsot alkalmazni. 2017-től már egységesen 9 százalék az adó kulcsa, és ez nemcsak a tao-bevételeket, hanem a kedvezményeket is csökkentette - hiszen csak addig lehetett ezekkel élni, amíg van csökkenthető adóalap - írta a G7.