Azt még július közepén, a rezsicsökkentés részleges kivezetésének bejelentésekor ismertette az Orbán Viktor vezette kabinet, hogy betiltják az energiahordozók exportját Magyarországról, amely első körben a tűzifára vonatkozik. A magyar készletek már gyorsan fogyni kezdtek a döntés után is, mivel a lakosság egy része a gázfűtés kiváltására elkezdett fát vásárolni a télre, másrészt az iskolák számára is utasításba adták, hogy mérjék fel a fafűtésre való átállás lehetőségét.

Most a Magyar Közlönyben megjelent rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról címet viseli, amely lényegében növeli az idei tűzifatermelés lehetőségét. Első engedményeként a fakitermelés tilalmi időszakára vonatkozóan – jogszabályban vagy hatósági döntésben – megállapított korlátozást nem kell alkalmazni.

Védett természeti területen pedig nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető. Az eredeti szabály szerint a védett természeti területen lévő erdőben - a kezelési tervben foglaltakkal összhangban - erdőnevelést a természetes erdőtársulások fajösszetételét és állományszerkezetét megközelítő, természetkímélő módszerek alkalmazásával kell végezni. Szintén nem kell alkalmazni az őshonos fajoknál kötelező fokozatos felújító vágást, szálalást, és szálaló vágást.

Mehet az őshonos fák tarvágása is

A másik új szabály kifejezetten lehetővé teszi a tarvágást - egyebek mellett - az olyan erdőkben, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafaj(ok) elegyaránya nem több 20 százaléknál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő, továbbá az olyan származék erdőkben, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 20-50 százalék közötti, az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya pedig 20 százalék alatt van;

Feloldotta a kormány azt a szabályt is, amely szerint védett természeti területen lévő erdőben tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományokban - összefüggően legfeljebb 3 hektár kiterjedésben - engedélyezhető.

Végül az állami erdészeti társaságok által az erdőgazdálkodáshoz szükséges és földmunkával járó közelítőnyom-hálózat hatósági engedély nélkül alakítható ki.