Jövőre változik a környezetvédelmi termékdíjról szóló szabályozás a hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat alapján. A módosítások 2023. július 1-jétől alapvetően változtatják meg a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban felmerülő kötelezettségek rendszerét, a hulladékról szóló törvényben, valamint a külön kormányrendeletben szabályozásra kerülő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggésben. A változások további feladatokat rónak a gazdálkodók széles körére - írja összefoglalójában a PwC Magyarország tanácsadó cég. 

A szakértők szerint a termékdíj-szabályozás jelentősebb változásai többek között az alábbiak: 

  • Változik a forgalomba hozatal definíciója, amelynek következtében már termékdíj-kötelezettséget eredményező belföldi értékesítésnek minősül a külföldi webáruházak által Magyarországra végzett távértékesítés is.
  • Kis mértékben változik a termékdíjköteles termékek köre: a termékdíjköteles termékek listáján megjelenik a napelem (azaz fotovoltaikus panel) és az eldobható elektronikus dohánytermékek vámtarifaszáma is. A termékdíjköteles termékek vámtarifaszámát nem a tárgyévi, hanem a „tárgyévet megelőző év január 1-jén hatályos” áruosztályozási szabályok szerint kell figyelembe venni.

A törvény tervezett módosítása és a jelenleg társadalmi egyeztetés alatt álló kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésére vonatkozó kormányrendelet a következő főbb területeken gyakorol hatást a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségekre:

 

  • Jelentős az átfedés a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettséggel érintett termékkörök, valamint a kiterjesztett gyártói felelősség alá tartozó termékek köre között (elektromos és elektronikus berendezések, gumiabroncs, akkumulátorok, irodai papír, reklámhordozó papír). Ugyanakkor különbségek is vannak a két szabályozás által lefedett termékkategóriák között: az egyéb műanyag és egyéb vegyipari termékekre csak termékdíj-kötelezettség vonatkozik, míg a fabútorok, meghatározott textil termékek, valamint a sütőolaj és -zsír csak a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó termékkörök. A gépjárművek a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere hatálya alá tartoznak, míg a termékdíj-szabályozás alapján a gépjárművek meghatározott termékdíj-köteles összetevői után kell termékdíjat fizetni.
  • Lényeges különbség, hogy a termékdíj-szabályozás csomagolószerek kapcsán állapít meg kötelezettséget, míg a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek a csomagolásra vonatkoznak.
  • A kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá tartozó gyártók kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fognak fizetni az érintett termékek forgalomba hozatala után, amely a környezetvédelmi termékdíjból levonható lesz.

 

Összehasonlítva a változó termékdíj-szabályokat és a bevezetés alatt álló kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer szabályait számos kérdés felmerül a PwC-s szakértők szerint. 

 

  • Ellentétben a termékdíj-szabályozással, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer vonatkozásában a jogszabálytervezet nem vámtarifaszám szerint sorolja fel a kötelezettséggel érintett termékeket. Ennek következtében nehezebb lehet megállapítani, hogy egy adott termék a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozik-e. Emellett előfordulhatnak olyan esetek, amikor bár mindkét szabályozás vonatkozik egy adott termékcsoportra, de az esetleges besorolási eltérések miatt egy adott termék kapcsán mégis csak egyféle kötelezettség (termékdíj vagy kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség) keletkezik.
  • A környezetvédelmi termékdíj-szabályozás bizonyos esetekben mentességet állapít meg a termékdíj-fizetési kötelezettség alól. Ilyen mentességek vonatkozhatnak például az értékesítési láncban külföldre szállított termékekre (visszaigénylés, átvállalás vagy speciális mentességi szabály alapján) vagy a többutas csomagolószerekre. Ugyanakkor a kiterjesztett gyártói felelősség rendszere nem ír elő hasonló mentességi jogcímeket a gyártók számára. Ebből fakadóan fennállhat olyan helyzet, amikor a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat meg kell fizetni, de termékdíj-fizetési kötelezettség egyáltalán nem merül fel.
  • A termékdíj-szabályozás a csomagolószerek első belföldi forgalomba hozatalát adóztatja, míg a kiterjesztett gyártói felelősségi szabályozás a csomagolásra vonatkozik, ezért elképzelhető, hogy kétszeres díjfizetési kötelezettség fogja sújtani ezeket a termékeket. A csomagolószer előállítójának meg kell fizetnie a termékdíjat amikor belföldön eladja a csomagolószereket, majd a vevőjének, aki csomagolásra használja fel azokat, kiterjesztett gyártói felelősségi díjat kell fizetnie.

 

A vonatkozó jogszabályok tervezeteit alapján a szakértők úgy látják, hogy a gazdálkodóknak adminisztratív kötelezettségeiket (például.: nyilvántartásba vétel, nyilvántartás vezetése, negyedéves adatszolgáltatás, díjfizetés) két irányban is teljesíteniük kell a jövőben, hiszen megmaradnak a termékdíjjal kapcsolatos teendők, másrészt a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből eredő feladatokat is el kell végezniük. Érdemes lehet megvizsgálni, hogy van-e lehetőség automatizálni a két szabályozás által előírt adminisztratív feladatokat, beleértve a díjak számítását és a kiterjesztett gyártói felelősségi díj figyelembevételét a termékdíj számítása során.