Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Fidesz a tavaszi választási kampányban mutatta be alternatív gazdasági programját. A napokban ez kiegészült a reformalap-elképzeléssel és - egyelőre homályosan körülhatárolt - megszorítási szükségszerűséggel. A párt a csomagot tárgyalási alapként egy új, nagykoalíciós, határozott időre felállítandó szakértői kormány programjához ajánlja. Számos részlet azonban ismeretlen. A költségvetési hitelesség visszaállításán, a fiskális konszolidáción, vagyis kiigazításon, a versenyképesség-javító intézkedéseken (gazdaságfejlesztési programok, vállalkozási terhek csökkentése) és a társadalmi konszenzus megteremtésén alapuló tavaszi programot Orbán Viktor pártelnök öt elemmel egészítette ki. Ezek: az adó, a nyugdíj, az egészségügy, az oktatás és az önkormányzatok rendszerének reformja - mondta a lapnak Varga Mihály, a párt alelnöke. Varga szerint a Fidesz elképzelései továbbra is az államháztartási kiadások átstrukturálásán alapulnak, ellenben a kormány elfogadott, a bevételeket adóemelések révén növelő programjával. - A kiadáscsökkentést nem lehet megúszni - fogalmaz Varga, majd hozzáteszi: például le kellene állítani a jelenleg is futó, indokolatlan közbeszerzéseket. Hogy mindez például az egészségügyben mit jelent, egyelőre nem tudni, az alelnök szerint épp az ilyen részletekről kell majd tárgyalni az MSZP-vel. A Fidesz mindenesetre a jelenleginél több pénzt ígér az egészségügybe, a pazarló módon elfolyó pénzeket pedig az öngondoskodás és az egyéni felelősség erősítésével fognák meg, kórházbezárásról pedig szó sem lehet. Az, hogy milyen módon alakítanának ki az állampolgárok számára is egyértelműen látható összefüggést a befizetett adó és járulék, valamint az azért kapott szolgáltatások, vagyis társadalombiztosítási kiadások között, szintén csak az MSZP-vel tervezett egyeztetések során derülne ki. A nyugdíjkassza kapcsán már más irányba mozdulnak az elképzelések. Varga szerint túlígérte magát a nyugdíj-biztosítási alap, a járulékbevételekből egyszerűen nem futja a kiadásokra, így itt is szükséges egyértelműsíteni az összefüggést a bevételek és a kiadások között. A Fidesz a kormányprogramnál nagyobb hangsúlyt fektetne az ellenzéki párt a "nyugdíjkiadások visszafogására" a hiány lefaragásánál. Varga azt mondta: a tb kasszák hiányát egy már létező forgalmi típusú adó (ilyen lehet az áfa) bevételeinek egy erre a célra elkülönített részéből lehetne finanszírozni - a kasszák hiányát ma is a központi költségvetés állja. Hogy pontosan miből állna, mire menne el a reformalapban összegyűlt pénz, és mindezt ki milyen szabályok szerint felügyelné, szintén nem tudni, illetve szintén csak a kormánypártokkal folytatott tárgyalások után derülne ki. A Fidesz vezető gazdaságpolitikusának, Matolcsy Györgynek korábbi közlése szerint 500-1000 milliárdos alap vállalati befizetésekből, ma is létező költségvetési bevételekből, uniós pénzekből és magánfelajánlásokból állna. (Ilyen jellegű magánfelajánlás kettő ismeretes a közelmúltból, mindkettő - egy két- és egy nyolcmilliárdos - Demján Sándortól származik.) Az elképzelés szerint a pénzt a reformok többletköltségére költenék, a folyamatot pedig - megállapodástól függően - akár a szakértői kormány, akár annak egy minisztere is felügyelhetné. A fentiekből - noha meglehetősen elnagyoltak egyelőre a koncepció körvonalai - szakértők szerint a vállalati, illetve vállalkozói jövedelmek további terhelése vezethető le. Arra pedig, hogy reform többletköltsége címen mire is költhetne el a szakértői kormány 500-1000 milliárd forintot, nyilván számos ötlet akadna, ezek egyike az átalakítás alatt álló elosztórendszerek által termelt hiány finanszírozása is.