A költségvetés átláthatóságaként értékelte a hitelminősítő Moody's a 2016-os költségvetés korai elfogadását a pénteken kiadott elemzésében, amikor semlegesről pozitívra javította a magyar államadós-osztályzat még éppen bóvli kategóriájú kilátásait. A Moody's szerint míg korábban a magyar kormányt a hirtelen meghozott gazdasági döntések vezérleték, addig az idén júniusban elfogadott költségvetési és adótörvények fontos előrelépést jelentenek a kiszámíthatóságban.

A kormány célja épp ez volt a korai költségvetés elfogadásával, hogy demonstrálja elkötelezettségét a bankadó 2016-os csökkentése mellett. A kormány számításai között az is szerepelt, hogy ezért cserében megérkezhet a 2010 óta hiába várt felminősítés - erre Fitch-nél az év végéig sor kerülhet.

A kormány elérte a célját, de

A korai költségvetés elfogadásnak azonban nem örült mindenki, a GKI Gazdaságkutató Zrt. legutóbbi elemzésben egy félmondatban meg is jegyzete, hogy gazdaságpolitikai kiszámíthatósága (elsősorban) nem a költségvetés elfogadásnak időpontjától függ. A korai tervezés ugyanis bizonytalanabb bázisról indul, hisz a 2015 júniusában elfogadott költségvetést tavasszal kezdték el tervezni, vagyis 9 hónappal az év vége előtt. A költségvetés elfogadása óta ráadásul számos olyan kormánydöntés született, amely pénzt igényel 2016-ban is.

A Napi.hu számba vette a nyilvánosan elérhető kormányhatározatokat, ezek szerint 33,5 milliárd forintnyi kiadásról döntött a kormány a büdzsé elfogadása óta - amire per pillanat nincs fedezett, ezért arról később kell gondoskodni.

A tartalék fedezet nyújt a kiadásokra - elvileg

Elvileg ezen kiadásokra bőven fedezet nyújthat a költségvetés általános tartaléka, hisz  a "rendkívüli kormányzati intézkedések" névre hallgató előirányzatot a kormány rendkívüli bőkezűséggel tervezi, évi száz milliárd forinttal. Azonban van egy apró bökkenő, az államháztartási törvény szerint költségvetési év első felében csak a tartalék 40 százalékát, azaz 40 milliárd forintot lehet felhasználni - ezzel szemben áll már most a 33,5 milliárdos ígéret. A kívánságokat a lehetőségekkel a nemzetgazdasági miniszternek kell majd egyensúlyba hoznia, elvileg akár még a költségvetés módosítása sem zárható ki.

Lapunk 21 olyan - száz millió forintnál magasabb - tételt talált, amely forrást igényel a jövő évi büdzséből: a kis összegű, jellemzően 100-300 milliós kiadások a határon túli magyarokat érintik a Bethlen Gábor Alap révén. Így többek között 200 milliót ígértek a Rómer Flóris Tervre, azaz a határon túli épített örökség védelmére, 300 milliót a bánsági magyar közösség támogatásra. Összesen a határon túlra ígért támogatások elérik a 1,6 milliárd forintot.

Nagyobb tételt tesznek ki a látványos presztízsberuházások: csak jövőre 8,2 milliárd forint megy a Miniszterelnökség új székhelyéül kiszemelt budavári Karmelita-kolostor átalakításra. Az épültre 2017-ben további 5,7 milliárd forintot szán a kormány). További 2,3 milliárd megy a Budai Vár egyéb részeinek rekonstrukciójára, de 1,2 milliárdot ígértek a kisvárdai várfürdőre, további hatmilliárdot az Operaház új helyszínének, az Eiffel-csarnok felújításra a jövő évi költségvetésből.

A kormányzati Facebookra sincs még pénz

A költségvetés elfogadása után döntött a parlament a magáncsőd intézményének bevezetéséről - a csődbiztosok szakértők működési kiadásaira -, igaz ezt az összeget a kormányhatározat nem összesítette. A parlament a napokban is tárgyalja a "kormányzati Facebook-ról" szóló törvényt, amelynek értelmében az összes magyar állampolgárról és a magyar hatóságokkal kapcsolatba kerülő külföldiekről egy arckép-adatbázist építenek. A magyarázat szerint azért, hogy az eltűnéseket és a egyéb ismeretlen tetteses bűncselekményeket gyorsabban felderíthesse a rendőrség. A kormányzati arcképbázis feltöltésére az indulás évében 2,6 milliárd forintot szánnak, de ennek a tételnek sincs még fedezete a 2016-os költségvetésben.

A külügyminisztérium is elaludt a 2016-os költségvetés készítésekor, számos projektjükre nem terveztek kiadást: így most kell 180 milliót összeszedni a Brüsszeli Állandó Képviselet költöztetésére, egymilliárdot a római követség felújítására és 2,5 milliárd forintot a gazdasági attaséhálózat működésre.

Hasonló a helyzet a Rogán Antal vezette, új minisztériummal, amely szintén nem szerepel a jövő évi büdzsében, így a működéséhez szükséges források sem állnak teljes mértékben a rendelkezésre. A minisztérium miatt módosítani kell a költségvetési törvényt, a szükséges forrásokat részben a Lázár János vezette Miniszterelnökségtől vehetik el.

A jövő évi költségvetést tehermentesítheti az idei: a 2015-ös hiány várhatóan jelentősen elmarad az eredetileg tervezettnél, hisz csak az első kilenc hónapban a költségvetés adóbevételei mintegy 500 milliárd forinttal voltak magasabbak a tervezettnél. Így az idei tartalékból lehet költeni a jövő évi kiadásokra. Ezzel a kormány a jövő évi költségvetést segíti, amire rá is fér, hisz idén a gazdasági növekedés meghaladja a tervezett mértéket, de ez 2016-ban már nem lesz megismételhető, ugyanis lassul a növekedés, így szűkülnek az elkölthető források.