Rekordévet zárt a hazai e-kereskedelem tavaly is, de a külföldi tulajdonban lévő piaci szereplők térnyerése egyre nagyobb. Szabó László, a Growww Digital digitálismarketing-ügynökség szakértője szerint. sokkal több magyar e-kereskedőnek kellene kilépnie a külföldi piacokra. A szakember szerint a nemzetközi piacok nélkül a magyar e-kereskedők kis eséllyel tudják felvenni a versenyt az egyre növekvő hatékonyságú és tőkeerejű külföldi versenytársakkal szemben.

A tavaly 45 százalékos ütemben bővülő online kiskereskedelmi forgalom 41 százaléka a tizenöt legnagyobb e-kereskedőnél csapódott le, ezek közül öt volt magyar. A napi fogyasztási cikkeket értékesítő (FMGC) öt legnagyobb forgalmú online kereskedő közül pedig egy sem. A témában kiadott közleményben Szabó László úgy fogalmazott: ha létezne e-külkereskedelmi mérleg, az most tartósan negatív lenne. A hazai e-kereskedők nem léptek időben, Magyarország a kelet-közép-európai régiós országokból érkező e-kereskedelmi szereplők külpiaca lett.

A régió, amely Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát foglalja magába, ez Európa legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező e-kereskedelmi piaca. Ráadásul a mintegy 140 millió potenciális vásárlóból álló, széttagolt piacon még nem jelentek meg a legnagyobb e-kereskedők, ezért azokkal nem kell versenyezni - jelezte Szabó László. Hozzátette, hogy Lengyelország kivétel, oda az Amazon már belépett, de várhatóan még néhány évig nem kezd intenzív terjeszkedésbe.

A régióban a cseh webshopok dominálnak, de a szlovákok is bátrabban lépnek exportpiacokra.

Growww Digital szakértője szerint a százmillió forint forgalmat elérő e-kereskedelmi vállalkozások között már nagy számban találhatók exportérett vállalkozások, és ennél alacsonyabb forgalom is elég a szűk réspiacokat kiszolgáló webshopok esetén. Becslése szerint több száz ilyen exportérett, de exportszkeptikus hazai vállalkozás lehet.

Szabó László szerint a következő néhány év kritikus az exportpiacra lépés szempontjából. Mint fogalmazott, most még könnyen lehet kilépni a külső piacokra, de ahogy az idő telik, a lehetőség egyre fogy vagy nehezedik. A kelet- és közép-európai régió a magyar cégek kiemelt exportterülete lehet. A széttöredezett piac előnye, hogy a nagy nemzetközi szereplők fenyegetése alacsony, mert nehéz megvetni a lábukat egy ennyire mozaikszerű, sokszínű piacon. Ugyanakkor az uniós jogi szabályozások és a logisztikai, szállítási lehetőségek viszonylag könnyű terjeszkedést tesznek lehetővé.