A Ferihegyi repülőtér kettes termináljának egykori visszaállamosítása miatt indított perhez (NAPI Gazdaság, 2006. július 21., 1–2. oldal) hasonló nagyságrendű eljárás jelenleg nem folyik a magyar állam ellen. Mindemellett a magyar államot több száz ügyben perlik, és az állam is számos ügyben perel, ezek leginkább lakáscélú állami támogatásokkal, illetve állami örökléssel kapcsolatos ügyek – tudtuk meg a kormányszóvivői irodától. Az összesített pertárgyérték több milliárd forint, ám nem lehet pontosan megbecsülni a várható fizetési kötelezettséget, hiszen az ügyek eltérő stádiumban vannak, és sok per – például műkincsek esetében – a tulajdonjog megállapításáról szól. Az egyes perek értékéről és várható kimeneteléről részletesen nem nyilatkozik a MeH, mert „ha kiderülne, hogy egy tárca vagy egy szervezet egy adott perre mekkora összeget különít el, az nagyban megkönnyítené a másik fél dolgát a bíróságon – például a perérték meghatározásánál”. A PM-nek jelenleg 381 peres ügye van, közülük 30 a Postabank-ügyhöz, 192 a hepatitis-C fertőzésekhez kapcsolódik – az utóbbiakban olyan betegek perelnek, akik a vírust korábban egy magyar egészségügyi intézményben, vérátömlesztés során kapták meg. (A tárca korábban kérdéseinkre azt válaszolta, hogy folyamatban lévő ügyekben nem ad információt.) Értesüléseink szerint ennél lényegesen több hepatitis-per folyik jelenleg is – bár az ezret nem éri el a számuk –, ha megítéli a bíróság, akkor perenként 3-5 millió forint nem vagyoni kártérítésre számíthat a felperes, aki emellett élete végéig havi 15–30 ezer forint járadékot is kap. (Az alperest terhelik természetesen a perköltségek és a kamatok is.) A perek költségvetési hatásait nehéz számszerűsíteni, mert egy-egy eljárás – első- és másodfokon – legalább három évig eltart, így átívelhet költségvetési ciklusokon. Orvosok egybehangzó véleménye szerint Magyarországon hozzávetőleg 150 ezer ember fertőzött hepatitis-C vírus által, a fertőzések eredete azonban több mint 50 százalékban nem deríthető ki. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) évente 300–350 olyan perben képviseli a magyar államot, amelyet egykori elítéltek és gyanúsítottak jogerős felmentésük, illetve a büntetőeljárásuk megszüntetése miatt indítanak kárpótlásként. Tavaly az e tárgyban kifizetett kárpótlás együttes összege 149 millió forint volt, 2006 első negyedévében pedig 48 millió „jött össze”. Az IRM feladatkörébe tartozó aktív – vagyis országos szinten folyamatban lévő – peres ügyek száma 450 körül van, és ezeknek az ügyeknek a pertárgyértéke összesen 3-4 milliárd forintot tesz ki. Ebből azonban a bírói döntések alapján az elmúlt két évben csak 160 millió forintot kellett kifizetni. A környezetvédelmi tárca képviseli az államot a tiszai ciánszennyezés ügyében, ahol megszületett már az elsőfokú részítélet, de ezt még szövegezi a bíróság. Az Egészségügyi Minisztériumnak egy pere van, és ott is követel: 15 millió forintot a Medico Uno Kft.-től, késedelmes gyártói befizetés miatt. A szociális, az oktatási, a gazdasági, valamint az agrártárca jelenleg nem képviseli a magyar államot peres ügyekben. Nincs pere a Külügyminisztériumnak sem, van viszont úgynevezett jogvitája Szlovákiával, a bős–nagymarosi ügy ugyanis annak számít.