Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az euró bevezetésének többnyire csak az előnyeiről lehet hallani, a közös valuta használatára való áttérésnek azonban elég jól körülhatárolható hátrányai is vannak. Az egységes valuta alkalmazásából adódó egyik legfontosabb konkrét előny az árfolyam-ingadozások, s az ehhez kapcsolódó fedezeti ügyletek kiküszöböléséből származik. A közös valuta előtt az átváltási költségek – az Európai Bizottság egy korábbi jelentése szerint – az EU összesített GDP-jének 0,3–0,4 százalékára rúgtak. A saját valuta fenntartása tranzakciós költségekkel jár, az átváltási költségek a háztartások és vállalatok számára kiadást, a bankok számára viszont bevételt jelentenek. Ebben az értelemben az euró bevezetésével a bankok ezzel foglalkozó részlegei a vesztesek oldalára kerülnek. Az euró alkalmazásával mindemellett megszűnik annak – egyébként alig több mint két éve alkalmazott – lehetősége, hogy az exportőr vállalkozásokat az árfolyam mozgatásával kedvezőbb helyzetbe segítse a kormányzat. Így ezzel elvileg versenyhátrányba kerülhetnének az érintett cégek, de ez nem valódi veszteség, mivel az árfolyamot most is a piac alakítja. A nominális árfolyam változásai a magyar tapasztalatok szerint rendkívül gyorsan megjelennek a hazai árakban. Így a versenyképességi szempontból releváns reálárfolyam befolyásolása egyébként is csak korlátozottan áll a gazdaságpolitika rendelkezésére - áll a NAPI Gazdaság mai cikkében. Az önálló monetáris és árfolyam-politika elvesztését sokan az euró bevezetésének – nehezen számszerűsíthető – költségei közé sorolják. Az árfolyam-politika eszközei elvben alkalmasak az országspecifikus sokkok kezelésére. Magyarország esetében azonban az erről a gazdaságpolitikai eszközről való lemondás nem jár komoly veszteséggel. Aszimmetrikus sokkokat okozhat a feltörekvő országokat övező bizalom ingadozása is, ezt azonban általában éppen a saját valuták fenntartása okozza. Az euró bevezetésével az ilyen „fertőződés” típusú sokkok lehetősége kizárttá válik. A veszteségoldalon tartható nyilván ellenben a saját valuta fenntartása esetén az állam pénzkibocsátásból eredő bevételeinek elapadása. A hasznok és az esetleges költségek számbavétele alapján el lehet mondani, hogy a tartós hasznok a Magyar Nemzeti Bank becslése szerint évente a GDP 0,3–1 százalékával haladják meg a tartós költségeket, azaz a monetáris unióba való belépés minden egyes évvel való halasztása ekkora veszteséget jelent az országnak. Meglehetős bizonytalanság uralkodik ugyanakkor az EMU-csatlakozás egyéb hatásai körül. A „védett” iparágak, kedvező helyzetű tevékenységek nem az euró bevezetésével, hanem már az EU-csatlakozás után megerősödő verseny miatt veszíthetnek piaci pozíciójukból – derül ki a GKI egy tanulmányából. Az euró bevezetésének fontos „veszélyterülete” a burkolt áremelések lehetősége. Ezt főképp a dél-európai országokban lehetett tapasztalni, de szinte mindenütt panaszkodtak miatta. Ezért is fontos az átállás jó megszervezése és adminisztratív támogatása. A jelentés szerint jóval a csatlakozás előtt fel kellene tüntetni euróban is az árakat, a számlákon, vásárlási blokkokon szerepelnie kell mindkét árnak, s a csatlakozás után jó darabig megmaradhatnak a régi árak. A statisztika szerepe megnő, mivel az euró elfogadása csak akkor biztosított, ha a lakosságnak minél kevésbé lesz olyan érzése, hogy az euró bevezetése drágulást okozott – ez természetesen nem a statisztika „szépítését” jelenti, hanem az adatok széles körben való megismertetésének fontosságát. Az árak között feltehetően még huzamosabb ideig megmaradnak a különbségek, különösen ott, ahol ezeket nem vagy csak lassan lehet kereskedelemmel, szállítással, versennyel kiegyenlíteni. Magyarországon az euróövezeti csatlakozáskor is a helyi bér- és jövedelmi színvonalra tekintettel alakulnak majd a legfontosabb fogyasztási cikkek és főleg szolgáltatások árai, s csak ezek függvényében képzelhető el a folyamatos konvergencia.