Németországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból kevesebben érkeztek, mint egy évvel korábban, Nagy-Britannia, Románia és Lengyelország esetében jelentősen bővült a
forgalom. A cseh, a norvég, továbbá az orosz vendégforgalom növekedése számottevő, míg az olasz és spanyol vendégek száma folyamatosan csökken. A külföldi vendégek által a szálláshelyen költött pénz 80 százalékát beszedő 3-5 csillagos kategórián belül volt megfigyelhető a vendégéjszakák számának növekedése, míg az alacsonyabb kategóriában visszaesés volt tapasztalható.
A belföldi vendégek száma 3 százalékkal emelkedett, míg a vendégéjszakáké nem változott.
A hivatalos célból, illetve a konferenciára, kongresszusra érkezők együttes
aránya 30 százalék, a szabadidős turisták 11 százalékának célja az egészségturizmus volt. A szállodai
vendégforgalom 30 százaléka a gyógy- és wellness-szállodákba irányult, az utóbbiak bel- és külföldivendég-forgalma kiemelkedően dinamikusan fejlődött, igaz 49 százalékos foglaltságuk elmaradt az országos átlagtól.
A szállodák átlagosan 50 százalékos, ezen belül a gyógyszállodák kiugróan magas, 63 százalékos szobakihasználtsággal működtek, mindez kismértékben elmarad az előző év azonos időszakában mért
értéktől.
A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14 984 forint volt, az egy-, illetve ötcsillagos szállodai szobaárak közötti különbség hétszeres. Az egy kiadható szállodai szobára jutó bruttó árbevétel (REVPAR) 7551 forint volt, de itt is jelentős eltérés figyelhető meg, mivel az ötcsillagos szállodák tizenkétszer magasabb összeget kértek, mint amennyit az egycsillagos hoteleknél regisztráltak.