Két dolgot érdemes elválasztani egymástól. Nyilvánvaló, hogy a rendkívüli helyzetek határozott vezetőket, rendkívüli döntéseket és ehhez szükséges kivételes eljárásokat igényelnek. Egy ilyen válsághelyzetben nem lehet a parlament döntésére várni, nem alkalmas a normál demokratikus ügymenet a gyors és hatékony válságkezelésre - mondta a szakértő a lapnak.

Ugyanakkor a rendkívüli felhatalmazás nem jelenthet időben korlátlan hatalmat, az ókori Rómában például a köztársaság idején a vészhelyzetben kinevezett diktátor különleges jogkörei fél év után megszűntek. A mostani magyar vitában is ez a legtöbbet támadott pont: az ellenzék azt akarja elérni, hogy legyen előre rögzített határideje a parlament kikapcsolásának és a rendeleti kormányzásra való felhatalmazásnak.

Szerintem ez méltányolható felvetés: a kormány erősítené a bizalmat, ha beépítene a törvényjavaslatba egy - akár később meghosszabbítható - határidőt.

Azokat a felvetéseket, amelyek szerint azért nincs a javaslatban időkorlát, mert ezt kihasználva akar diktatúrát létrehozni a Fidesz, Török nem tudja értelmezni több okból sem:

• A felvetés a politikai ellenfél olyan mérvű diabolizálása, ami sajnos a másik oldalon sem ritka, de aminek a politikai hisztérián túl nem sok értelme és haszna van.
• Egy kétmarmados többségben lévő kormánynak erre semmi szüksége nincs, ráadásul ez az ország teljes kiszakítását jelentené a demokratikus államok közösségéből
• Ha valóban diktatúrát akarna a miniszterelnök bevezetni, akkor azt eddig is megtehette volna és a járványveszély után is megteheti, hiszen a kétharmados többségével olyan alkotmányt írhat, amilyet csak akar.
  

Miért nem közöl több adatot a járványról a kormány?

Sok jogos kritika éri a kormányt, elég csak a kevés tesztre gondolni - mondja Török Gábor. Ugyanakkor nem biztos, hogy minden döntés mögött valamilyen ördögi tervet, gonoszságot, politikai szándékot kell feltételezni, vakrepülésben - márpedig a legtöbb kormány az első hetekben egyértelműen ezt gyakorolja - több a kapkodás, az improvizáció, mint az ördögi ravaszság.

A politológus reméli, hogy a rémhírterjesztés tilalmáról szóló törvénnyel nem a szabad sajtót szeretnék ellehetetleníteni. A sajtó is megértette, hogy most az információközlés a legfontosabb, de fontos a megalapozott kritika is: ha valami nem jól működik, arról a döntéshozóknak és az embereknek is hasznos tudni.