A vonatkozó szabályozás hiánya miatt ma Magyarországon legálisan nem végezhető el a dízel üzemű járművek vegyes, gáz-dízel üzeművé alakítása. Az adminisztratív hiányosság az átalakított járművek szennyezőanyag-kibocsátásának mérésével, azok kategorizálásával kapcsolatos. A hazai közlekedési hatóság jelen állás szerint a károsanyag-kibocsátás és annak változásának kontrollálhatatlanságára hivatkozva nem veszi forgalomba kettős üzemű dízeleket.

A helyzet azonban változhat, mivel értesüléseink szerint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szakértők bevonásával dolgozik a szabályozáson, amely ősszel léphet életbe, ezt követően pedig az abban megfogalmazott, ma még nem ismert határidőig az egyes országoknak saját jogrendjükbe kell illeszteniük azt.

Máshol működik

Közben Nyugat-Európában, például Németországban és Ausztriában érzékelhetően bővül az ilyen járművek aránya. Vagyis a politikai szándék megléte esetén az emisszióra vonatkozó nemzetközi előírások nélkül is megoldható lenne a legalizálás. Információink szerint, míg államtitkári szinten zajlik egyfajta szakmai konzultáció a kérdésről, a hatóság egyelőre nem mutat különösebb lelkesedést.

A lényeg, vagyis, hogy a kibocsátási teljesítmény az átalakítással nem romlik, a jelenleg elérhető módszerekkel is igazolható - igaz, a szükséges műszerek száma meg sem közelíti a kívánatosat. A világszerte irányadó, bevett standardok - mint az ugyancsak az UNECE vezetésével kidolgozott WHSC és WHTC tanúsítási eljárások alkalmazásával monitorozható a szénmonoxid-, és széndioxid-emisszió, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid és szilárd részecskék kibocsátása is. Magyarországon azonban jelenleg mindössze két-három olyan berendezés működik, amelyek képesek minderre.

A szakirodalom szerint nemhogy nem növekszik, de egyenesen jelentősen mérséklődik is a kibocsátás a vegyes üzemmel, elsősorban a Magyarországon az egyik legtöbb egészségügyi problémát okozó szilárdrészecske-kibocsátás esetében. Az átalakított dízelek akár 20 százalék körüli költségmegtakarítást is elérhetnek vegyes üzemben a továbbra is opcionális kizárólagos dízel üzemmel szemben. A vegyes üzemmódban a motorban akár 70 százalék fölötti metán-felhasználási arány is elérhető, vegyes lpg-dízel üzemmódban pedig 30-40 százalék az eltüzelt gáz aránya.

Kinek éri meg?

Az átalakítás költsége cng-dízel vegyes üzemmódra alakítás esetében másfél-kétmillió forinra is rúghat, míg az lpg-dízel vegyes tüzelésre való áttérés bekerülési költsége 500-700 ezer forint körül alakul, azaz jóval drágább mulatságról van szó, mint a benzines járművek gázossá alakítása. Az lpg-dízel esetében azonban jóval csekélyebb megtakarítás érhető el a cng-dízelhez képest, részben az alacsonyabb gázbekeverési arány és a magasabb árak miatt. Míg a teherautó- és kamionüzemeltetők számára érdemes lehet megfontolni - persze csak akkor, ha meglesz a szükséges jogszabályi háttér -, a kisáruszállító haszongépjárművek és személyautók esetében nem éri meg az átállás.