Magyarországon az alapkamat egyensúlyi szintje 4,5-5 százalék között van, ez az a szint, amely ugyanannyira támogatja a növekedést, mint amennyire kordában tartja az inflációt - mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának külső tagja a Bloomberg üzleti hírportálnak adott interjúban hétfőn.

A közgazdász leszögezte ugyanakkor, hogy "rendkívül bátor dolog volna" bármit is előre megjósolni.

Gerhardt Ferenc közölte: a magyar kamatszint mellett 0,25 százalékpontos kamatmozgások ésszerűek, és nagyon erős indok kell ahhoz, hogy 0,50 százalékpontos kamatemelés vagy kamatcsökkentés mellett döntsön a monetáris tanács.

A hírportálnak adott közös interjúban Bártfai-Mager Andrea, a tanács másik külső tagja úgy fogalmazott: a kamatcsökkentéseknek óvatosnak és fokozatosnak kell lenniük.

A monetáris tanács múlt heti kamatdöntése után kiadott közleményében úgy fogalmazott: további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a következő hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát, és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.

Bártfai-Mager Andrea az interjúban elmondta: a jelenleg elérhető információk alapján tartósak a Magyarország kockázati felárában és a forint árfolyamában tapasztalt kedvező fejlemények, és ez mozgásteret biztosít a monetáris politika számára. Az infláció gyorsulását elsősorban elsőkörös hatások okozzák, és a központi bankok jellemzően figyelmen kívül hagyják ezeket a tényezőket - tette hozzá.

A testület legutóbbi három kamatdöntő ülésén rendre 0,25 százalékponttal csökkentett a jegybanki alapkamaton, amely jelenleg 6,25 százalék. Augusztusban és szeptemberben is a monetáris tanács négy külső tagja szavazott a kamatvágásra, míg a belső tagok, így Simor András elnök és két alelnöke is a kamatszint tartását látta indokoltnak. Októberben - Simor Andrásnak az ülést követő sajtótájékoztatón használt megfogalmazása alapján - is vélhetően hasonló szavazati arány mellett született döntés a kamatcsökkentésről, jóllehet az ülés jegyzőkönyvét csak november közepén hozza nyilvánosságra az MNB.

A monetáris tanács akkori közleményében közölte: a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után elérhetőnek tartja. Szeptemberben Magyarországon volt a legmagasabb az éves infláció az Európai Unióban.

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint szeptemberben 6,6 százalékkal nőttek éves szinten a fogyasztói árak. A volatilis energia- és élelmiszerárak nélkül számított maginfláció szezonálisan kiigazított értéke 5,3 százalék, míg a változatlan adótartalmú árindex 4,1 százalék volt.

Az MNB 6,25 százalékos alapkamata továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. A szervezet 3 százalékos inflációs célt követ.