A Transparency International által évente közölt Korrupció Érzékelési Index (CPI) legfrissebb eredményei szerint Magyarország a megelőző évhez hasonlóan 2020-ban is 44 pontot szerzett a nullától (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, amivel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, holtversenyben egyebek mellett Bulgáriával és Romániával, éppen csak felülmúlva a 43 pontos globális átlagot.

Az EU-ban is sok országban - szám szerint tízben - romlott a korrupciós helyzet a CPI index alapján, ezzel szemben 8-ban javult és 12-ben nem változott a helyzet 2019-hez képest. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az EU-n belül Magyarország a 2012-2020 közötti időszakban a folyamatosan romló értékelésének köszönhetően 2020-ra stabilizálta a helyét a sereghajtók között, miután Magyarország CPI pontszáma ez alatt az idő alatt 55-ről 44-re esett . Ez azt is jelenti, hogy az EU közép- és kelet-európai tagállamai között Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat az elmúlt 9 év alatt.

QP | Quality Placement

Miközben Magyarország világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, pontszáma jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainak tekinthető visegrádi országoktól is: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést. Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest.

Forrás: Transparency International HU

A TI rangsorában az élen egyébként olyan országok szerepelnek, mint Dánia és Új-Zéland 88-88 ponttal, Finnország, Svájc, Svédország és Szingapúr 85-85 ponttal vagy Norvégia 84 ponttal. A TI jelentése szerint ezekre az országokra az jellemző, hogy pártatlanul működnek az állami intézmények, a végrehajtó hatalom tevékenysége átlátható és elszámoltatható, továbbá nyilvánosak a közpénzköltések.

A Transparency International ugyanakkor megjegyzi, hogy a korrupciós helyzet romlása a vizsgált országok többségére igaz volt az elmúlt évtizedben, az országok kétharmada továbbra is 50 pont alatt teljesít, a koronavírus-járvány kezelése pedig még a jól teljesítő országoknak is kihívást jelentett, amely sok esetben a járványügyi beszerzések átláthatatlanságához vezetett.

A Covid-19 okozta krízis nem csak egészségügyi és gazdasági válságot jelent, hanem egyben korrupciós válságot is. Utóbbit eddig nem sikerült kezelnünk

- vélekedett Delia Ferreira Rubio, a Transparency International globális elnöke.

Ezért romlott a magyar helyzet

A magyarországi helyzet romlása a Transparency International szerint három fő okra vezethető vissza - mondta Martin József Péter, magyarországi szervezet ügyvezető igazgatója a jelentés bemutatóján.

  • A koronavírus-járvány kezelése, azon belül is a jogállami rombolás és a torzított erőforráselosztások;
  • a korrupció és a gazdasági teljesítmény;
  • a közbeszerzések és az európai uniós források felhasználása.

A TI szerint a koronavírus-járvány kitörése és az ebből fakadó kihívásokra adott állami reakciók felgyorsították a demokratikus intézményrendszer lebontását, a kormány ugyanis ürügyként használja a járványkezelést ehhez. A szervezet szerint ebbe a sorba illeszkedik a rendeleti kormányzás bevezetése, amely különösen széles mozgásteret biztosított a végrehajtó hatalomnak. A probléma azzal van, hogy ezeknek a jogszabályváltozásoknak sokszor semmi köze nincs a koronavírus-jávány okozta problémák kezeléséhez - mutatott rá Martin József Péter.

Szintén ebben a körben említendő az önkormányzatok egyes hatásköreinek és bevételei nem csekély részének az elvonása, beleértve a különleges gazdasági övezetek kialakítását, valamint a helyhatóságok legfontosabb szabadon felhasználható forrásainak, így például a gépjárműadónak, valamint a helyi iparűzési adónak a megsarcolását. A közérdekű-adatigénylések megválaszolási határidejének 15-ről 45 napra emelésével, valamint az Alaptörvény kilencedik, a közpénz fogalmát újradefiniáló módosításával a kormány jelentősen szűkítette a közérdekű adatok nyilvánosságát a járvány ürügyén - említette példaként az ügyvezető.

 

 

Martin József Péter szerint a kormány azonban nemcsak jogszabályi, hanem a transzferek oldaláról is megágyazott a hatalmának bebetonozásához. A kormány ugyanis - szemben a közgazdasági elmélettel és a fejlett országok gyakorlatával - keveset költött a munkahelyek megőrzésére és a szociális válságkezelésre, miközben számos támogatás a klientúra megsegítését szolgálták. Példaként a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forintos támogatásainak elosztását, a lélegeztetőgépek és tesztek túlárazását, a Mathias Corvinus Collegiumnak juttatott a felsőoktatás éves költségvetését is felülmúló, 500 milliárd forintnyi közvagyon magánvagyonná alakítását, valamint a pandémia alatt a sport- és egyházi támogatásoknak az egészségügyi kiadásokat felülmúló volumenét említette.

Az ügyvezető továbbá kiemelte, hogy míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása is több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszútávú válságállóságának megerősítését.

Nem sikerült kitörni

Magyarország annak ellenére ragadt a korrupcióval súlyosan fertőzött, alacsony nemzeti jövedelemmel rendelkező uniós tagállamok között, hogy a koronavírus-járványt megelőző hét évben jelentős volt a gazdasági növekedés, és ez arra sem volt elég, hogy  a korrupció elleni teljesítményén javítson. Ezzel kapcsolatban Martin József Péter megjegyezte, hogy a korrupció és a nemzeti jövedelem (GDP) közötti relációban Magyarország esetében 83 százalékos összefüggést mértek, ami olyan erős kapcsolatot jelez, amit még az EU-ban sosem mértek.

Forrás: Trasparency International HU

Ellentmondásos időszak zárult

Igaz ugyan, hogy a magyar gazdaságban 2013-19 között volt egyfajta stabilitás, de a szerkezeti problémák megmaradtak. A gazdaság gondjait viszont nem lehet a járványra kenni, miután azok már jóval a járvány előtt is fennálltak. Azt már régóta lehet tudni, hogy hosszú távon nagyon gyenge Magyarország versenyképessége, és már a járvány előtti helyzet alapján is az volt a rossz hír, hogy az egyensúlyőrző növekedés ellenére sem sikerült szavatolni a társadalom széles rétegeit magával ragadó befogadó és fenntartható tartós növekedést. Ennek a legfőbb oka a TI szerint, hogy az intézményrendszert szétzilálták, azok nem a központi kormányzat ellenőrzését gyakorolják, hanem a központi kormányzat akaratát közvetítik, amivel szoros összefüggésben áll a kiépült rendszerszintű korrupció.

A koronavírus-járvány viszont egy ellentmondásos szakasznak vetett véget, lezárult egy ciklus a magyar gazdaságban. A 2010-19-es időszakban ugyanis egyrészt volt egy erős növekedés, másrészt a korrupciós helyzet folyamatosan romlott. Ennek az időszaknak a nagy ellentmondása látszik a beruházási adatokon is: 2010-16 között a jogállami rombolás csökkenő beruházási rátát vont maga után. Ez az összefüggés viszont ekkor megbicsaklott, a beruházások a jogállamisági feltételek romlása ellenére jelentősen nőttek, 2019-ben a magánberuházási ráta a 2. legmagasabb volt az EU-ban.

Ennek magyarázata lehetett a makrogazdaság valamiféle stabilitása, látszatstabilitása, az olcsó pénz (negatív reálkamat), illetve az, hogy a gazdasági szereplők beárazhatták a rendszerszintű korrupciót, vagyis már nincs akkora elrettentő hatása a rendszerszintű korrupciónak és a jogállamiság romlásának, mint korábban volt. Ám ez csak a járványig volt igaz - mutatott rá Martin József Péter -, a koronavírus-járvány egy új korszakot nyitott, amelynek a fő kérdése az lesz, hogy az országok milyen gyorsan tudnak kilábalni a válságból.

Volt ára

A korrupciónak viszont a gazdaság bővülése ellenére volt növekedési áldozata. Ennek kiszámítására a TI csak két tényezőt vett figyelembe:

  • a közbeszerzések makrogazdasági szempontból is jelentős túlárazását (építőipari és szolgáltatási közbeszerzések esetén 25 százalék, az EU-s forrásokból fizetett árubeszerzések esetében 15 százalék, a hazai forrású közbeszerzések 10 százalékos túlárazását feltételezték),
  • valamint a letelepedési államkötvények által okozott korrupciós kárt (ami miatt legalább 21 milliárd forint adófizetői pénz ment veszendőbe).

Ezek alapján a TI arra jutott, hogy 90 százalékkal kisebb túlárazás az elmúlt évtized utolsó éveiben a gazdaság éves növekedési ütemét 0,7-1,3 százalékponttal emelte volna meg, köszönhetően a hatékonyabb és nagyobb társadalmi hasznosulás mellett elköltött pénzek kedvező tovagyűrűző hatásainak. Vagyis 2019-ben 4,6 százalék helyett 5,4 százalékkal nőhetett volna a gazdaság, és a tavalyi visszaesés pedig a várható 6,5 százalék helyett 5,7 százalék lehetne - mutatott rá Martin József Péter.

A közbeszerzési piac tovább koncentrálódott

Az elmúlt évekre vonatkozóan a közbeszerzési rendszer és az uniós pénzek elosztása esetén is szisztematikus torzulásról lehet beszélni - mondta a TI Magyarország ügyvezetője, aki szerint a koronavírus-járvány ezt a területet sem hagyta érintetlenül. Az köztudott, hogy a magyar közbeszerzési piacnak túl nagy a koncentráltsága és a rendszer működésével is nagyon komoly problémák vannak, egyebek mellett nagyon magas az egyajánlatos közbeszerzések aránya: ez 2019-ben az EU-ban az uniós értékhatár feletti eljárások esetében 40 százalékos volt, ami a 3. legmagasabb mutató az EU-ban.

A közbeszerzési piac viszont tavaly tovább koncentrálódott: a Korrupciókutató Központ felmérése szerint 2020 első harmadában a közbeszerzések 27 százalékát nyerték el kormányközeli szereplők, élén Mészáros Lőrinccel, és a kormányközeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 68 százalékában versenytárs nélkül indultak. A járvány hatására a helyzet tovább romlott: mind az eljárások száma, mind azok értéke jelentősen csökkent 2020-ban.

Minden eddiginél több pénz jöhet az EU-ból

Martin József Péter az uniós forrásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a most zárult, 2014-20 közötti költségvetési időszakban Magyarország 25 milliárd eurós támogatást kapott az Európai Strukturális és Befektetési Alapokból, ami éves szinten átlagosan a magyar GNI 4 százalékát tette ki. Ez a nagyon jelentős összeg az alapvető oka annak, hogy a magyar gazdaság növekedni tudott az elmúlt években - emelte ki a TI Magyarország ügyvezetője.

Ennek a forrásnak a felhasználási hatékonysága viszont nagyon alacsony volt, sőt a foglalkoztatásra negatívan hatottak: a források 60 százaléka ment közvetlen gazdaságfejlesztésre (közvetlenül cégeknek), ami a magyar esetben a járadékvadászat felfutásához vezetett és nem a hatékonyabb struktúrák kialakításához. Ez hosszú távon nagyon-nagyon káros a magyar gazdaság kilátásaira nézve - hangsúlyozta.

Mindez különösen annak fényében fontos, hogy Magyarország a most indult, 2021-2027 közötti költségvetési időszakban minden eddiginél több uniós forrást fog kapni, - a befizetéseket levonva - mintegy 40,6 milliárd eurót. Martin József Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ennek a hétéves keretnek a része volt a jogállamisági mechanizmus is, ami nagyon fontos, hogy bekerült az uniós joganyagba, de az alkalmazása egészen rövid távon, azaz 2022-ig nem várható.

Vagyis arra lehet számítani, hogy az EU-ból továbbra is jelentős pénzek áramlanak majd Magyarországra, de fontos lenne valamilyen módon csökkenteni a Magyarországon az elmúlt években kiépült haveri államkapitalizmus mértékét és a haveri pénzosztásokat annak érdekében, hogy a gazdaság produktívabb ágazatainak produktívabb szereplőinek több pénz jusson ebből a nagy mennyiségű uniós forrásból. Másrészt nagyon jó volna az is, hogy ha a jogállamisági feltételek valamelyest javulni tudnának, ám ezt csak akkor tartaná valószínűnek, ha az uniós jogállamisági mechanizmus ténylegesen olyan szankciókat jelentene a magyar kormánynak, ami korrekcióra kényszerítené a végrehajtó hatalmat.

Hogy készül a Korrupció Érzékelési Index?

A Korrupció Érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index - CPI) 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének a felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2020-ban 180 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik, és az alindexek pontszámának átlagolásával számítják ki az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció Érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi