Újabb szigorítást lép életbe április közepétől hústermékeknél: a bizarr nevű, a húsipar melléktermékének is nevezhető csontokról mechanikusan lefejtett hús (msm - mechanically separated meat) mennyiségére érkezett új szabály.

Az ennivalók paramétereit meghatározó Magyar Élelmiszerkönyv eddig csak azt mondta ki, hogy egy-egy húskészítménynél - például a virslinél - a mechanikusan lefejtett hús mennyisége nem számítható be a hústartalomba és megszabta az MSM maximális arányát. A kedden közzétett Magyar Közlönyben szereplő új szabály viszont már a kalciumtartalom alapján pontosan megmondja, hogy mi számít "mechanikusan lefejtett húsnak".

QP | Quality Placement

Mi ez?

A Napi.hu szerkesztőségi blogja, a Buksza kérdésére Vadasi Tamás, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary élelmiszer-biztonsági üzletágának helyettes vezetője értelmezte az új szabályt, hogy az pontosan mit jelent a vásárlók számára.

"A húskészítmények hústartalmába nem szabad beleszámolni az MSM-et, de sajnos több gyártó ezzel pótolja a hústartalmat. Egyébként a fehérjetartalmat lehet vele növelni, amely több húskészítmény esetében minőségi kritérium. Alapvetően a jogszabály-módosítást az indokolta, hogy a húszkészítményekben lévő MSM (mechanically separated meat) mennyiségére csak a termék kalciumtartalma alapján lehet következtetni" -

mondta a szakember.

A magasabb kalciumtartalom pedig abból adódik, hogy az MSM olyan termék, amit a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról jellemzően nyomással nyernek, így elválasztva a csontról a késsel már nem eltávolítható részeket. Az ilyen módon előállított pép a maradék izomszövet és zsírszövet mellett inakat, illetve ízületet és ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, csonthártyát, csontot tartalmazhat, mindezek miatt a végtermék nem nevezhető húsnak és nem tüntethető fel húsként a termékekben. A magasabb kalciumtartalom tehát a csontokból jön.

Amennyiben pedig egy gyártó húst tesz a termékbe és nem MSM-et, abban az esetben a késztermék kalciumtartalma jóval alacsonyabb, mint az MSM-et is tartalmazó vagy tisztán MSM alapanyagból készült terméké. Tehát az új rendelet célja közvetve, hogy minimalizálja az MSM használatát a húskészítményeknél, azaz jobb minőségűek legyenek.

51 százalékos szabály

Nem ez az első szigorítás az elmúlt években: 2017-ben lépett életbe Magyar Élelmiszerkönyv módosítása, amelynek köszönhetően egy rakás terméknél növelte a hústartalmat.

Azóta például csak azt szabad virslinek vagy párizsinak hívni, amelynél a hústartalom meghaladja az 51 százalékot, korábban a limit 40 százalék volt. További szabály, hogy az érintett húskészítményekben a mostani szigorításban érintett "mechanikusan lefejtett hús" aránya  maximum 10 százalékos lehet. A 2017-től hatályos előírások a Zala felvágottnál 50-ről 60 százalékra, a csemege debreceninél 45-ről 55 százalékra, a sütni való kolbásznál 50-ről 65 százalékra növelték a hústartalmat.