Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

− A doktori iskola különleges módon magánál tudhatja a regionális tudomány elismert magyarországi professzorait. Hogyan tudják a fiatalok továbbvinni az örökséget?
− A Szent István Egyetem (SZIE) Regionális Tudományok Doktori Iskolája (RTDI) valóban abban a különleges helyzetben van, hogy tagjai között tudhatja a szakma kiválóságait. A doktori iskola 41 tagja között egy fő az MTA rendes tagja, és húsz egyetemi tanár (professzor), ebből 15 az MTA doktora is. Ez a szakmai összetétel kötelez is arra, hogy az egyes szakterületeken felhalmozott tudást továbbadják a kollégák a következő generációnak. Az iskola szerkezete azért is szerencsés, hogy több generáció dolgozik együtt. Így az idősebb és a középgenerációhoz tartozó kollégák át tudják adni a szakmai tapasztalatukat nemcsak a PhD folyamatba kerülő hallgatóknak, hanem együtt dolgoznak az iskola docenseivel.

− Melyek önöknél a doktorképzés részterületei?
− Néhány kiemelt területre különös figyelmet fordítunk, ilyen a kiskereskedelem, ezen belül is kiemelten kezelve a bevásárlóközpontok telephelyválasztását, a környezettudatosságot, a fenntarthatóság kérdéskörét. Az egyre inkább globalizálódó kiskereskedelemben játszódó folyamatok sajátosságai sok kutatandó témát adnak: az innováció mint bázistényező, képes-e fenntartani egy régióban vagy egy nagyvárosban a kiskertevékenység versenyképességét az erősödő nemzetközi konkurenciával szemben; az ágazat globalizálódása és a fenntartható fogyasztás iránti igények közötti bonyolult összefüggésrendszer. Fontos kérdéskör a természeti erőforrások környezetre és tájhasznosításra gyakorolt hatásainak vizsgálata, de ugyanilyen fontos kiemelt témaként említhetem a városi és vidéki térségek új kapcsolati rendszerének elemzését vagy a város−falu kapcsolatok jellegének, irányának, intenzitásának a különböző társadalmi csoportok eltérő részvételének e kapcsolatokban való vizsgálatát. A doktori iskola keretei lehetőséget adnak arra is, hogy a turizmussal kitüntetett formában foglalkozzunk. A turizmus, mint térreleváns jelenség megértését jelentősen elősegíti a célterületek sajátosságainak, a róluk való gondolkodás szerveződésének ismerete.

− A képzés mennyibe kerül és milyen ösztöndíj-lehetőségek vannak?
− A SZIE RTDI-be kétféle képzési helyre lehet pályázni: az állami ösztöndíjas doktori képzésre és a költségtérítéses doktori képzésre. Míg az előbbi állami képzés igyenes, illetve a doktoranduszhallgatók állami ösztöndíjban részesülnek, addig a költségtérítéses formában a hallgatók 200 ezer forint tandíjat fizetnek szemeszterenként. Itt is van lehetőségük a hallgatóknak arra, hogy alapítványi, illetve céges támogatást nyerjenek el.

− A doktoranduszok örök problémája a publikációs lehetőség. Milyen segítséget tudnak ebben biztosítani?
− A publikációk mindenki számára kötelezők, fontosak, legyen az iskolavezető vagy doktorandusz, hiszen csak ezen keresztül tudjuk a teljesítményeket reálisan mérni, illetve az egyes kollégákat is megítélni. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a regionális tudomány területén monográfiasorozatot alakítsunk ki. Segíteni tudjuk a fiatal doktoranduszokat, hogy szakfolyóiratokban publikáljanak, természetesen csak akkor, ha a publikációk minősége eléri a szakmai követelmény szintjét, de hogy ez megvalósuljon, ahhoz egy jó doktori iskola kell, megfelelő szakmai háttérrel. Fontosnak tartom az egyes generációk kooperációját, a közös munkavégzést, hiszen ezzel is egy tanulási folyamatot indítunk el és elősegítjük a fiatalok szakmai felzárkózását.

− Gyakori, hogy a doktoranduszok a képzés alatt lemorzsolódnak, a tudományos munka helyett a jobban fizető külföldi vagy magyarországi versenyszférát választják. Hogyan látja, mennyire rossz a helyzet a regionális tudományoknál?
− Induló doktori iskolaként erre nehéz válaszolni, ám meggyőződésem, hogy a hallgatók többsége szakmai elhivatottságból jön hozzánk. Azok pedig, akik lemorzsolódnak, valószínűleg más értékrendet vallanak.