Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány összege 2019. július 31-én 58,1 milliárd forint volt. Az összes tartozásból 36 milliárdnyi fizetési határideje több mint 30 napja lejárt, 24 milliárdra két hónapnál is régebben várnak a beszállítók.

A tartozásállományból 47,3 milliárd forint az egészségügyi intézményeknél (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket) halmozódott fel, miután egyetlen hónap alatt 4,3 milliárddal nőtt kifizetetlen számlák értéke. A legnagyobb adósok közül a Péterfy Sándor utcai kórház több mint 3,5 milliárddal, a Honvédkórház pedig több mint 3, 2 milliárddal tartozik. A Békés megyei központi kórházban is túllépte a 2 milliárdot a tartozások értéke.

Változatlan növekedési ütem mellett év végére 60 milliárd fölé nőhet a kifizetetlen számlák értéke - kommentálták lapunknak egészségügyi szakértők az adatokat. A beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára, Rásky László kiemelte, már a jelenlegi adóssági is nagyon nyomasztó a beszállítók számára, mindenki szenved a romló fizetési hajlandóságtól.

A folyamatosan gyarapodó kórház adósság hátterében Domokos László ÁSZ elnök többször is azt emlegette, hogy az intézmények nem tartják be a jogszabályokat, amit tarthatatlannak nevezett. Csakhogy ha a jogszabályokat lehetetlenség betartani, hiszen az intézmények zöme képtelen rá, akkor inkább a jogszabályok korrekcióján lenne érdemes gondolkodni - ezt már Molnár Attila, nyugalmazott egészségügyi szakértő monda lapunknak.

A kórházi adósság növekedésének hátterében azonban nem csak szabályozási problémák állnak. A fokozódó bérverseny szinte az összes finanszírozást elviszi - állítják egybehangzóan a szakértők. Emellett - az egészségi források folyamatos növeléséről szóló kormányzati híradások dacára - mint azt a Válasz Online kiszámolta - az idei költségvetésben a tavalyinál 16 milliárddal kevesebb jut az intézmények működtetésére. Mint az a portál cikkéből kiderült, a KSH legfrissebb, júliusban megjelent, 2017-es adatokat tartalmazó összesítése szerint - minden egyéb híradással szemben - GDP-arányosan egyre csökken az egészségügy finanszírozása, konkrétan először csökkent 7 százalék alá -(6,9 százalék) az egészségügyi költés részesedése a megtermelt javakból. A 6,9 százalékból is mindössze 4,8 százalékot áll az állam, a többit a betegek fizetik.