A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként január 1-től a minimálbér 8 százalékkal, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik.

Így 2010-2018 közötti időszakban a minimálbér 88 százalékkal, 73 500 forintról, 138 ezer forintra, a szakmunkás garantált bérminimum pedig több mint 100 százalékkal 89 500 forintról  180 500 forintra emelkedett. Az államtitkár ismertette, hogy 2017-ben az első tíz hónapban 10,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek, a versenyszférában 11,5 százalékos, a közszférában pedig 10,7 százalékos volt a bővülés. Utóbbira példaként említette az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi és az oktatás területét, ahol szavai szerint jelentős volt a béremelés - bár érdekvédelmi szervezetek egyelőre elégedetlenek.

De jövőre a béremelések motorja lehet, hogy az 2016-os 22 százalék helyett 19,5 százalék lesz a szociális hozzájárulási adó (szocho). A munkaadóknál - a becslések szerint - mintegy 200 milliárd forintnyi többlet marad összesen. Ezt nem kötelező fizetésemelésre fordítani, de sok munkáltatótól számítanak erre a lépésre.

Mivel a versenyszférában a reálbérnövekedés meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért a megállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó 2018 január 1-től nem 2 százalékponttal, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődik.     Az államtitkár szólt arról is, hogy csökkentek az egyes országrészek közti bérkülönbségek. Az első háromnegyed évben Heves és Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek leginkább a keresetek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy míg 2002 és 2010 között a minimálbér reálértéke 5,8 százalékkal nőtt, 2010 és 2017 között már 23 százalékkal - mondta el Cseresnyés.