Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A nagyobb hiány érthető okokból az adóbevételek elmaradásából keletkezet - amit részben tudott ellensúlyozni az évközi áfaemelés - mondta Domokos László az ÁSZ elnöke, a számvevők sajtótájékoztatóján. A hiányt csökkentette, hogy a kormány zárolt 101 milliárd forintnyi kiadást, illetve 500 milliárd forintnyi maradványtartási kötelezettséget írt elő a tárák számára - ami szintén a kiadások visszafogását jelentette. E két intézkedés csak részben ellensúlyozta a gazdasági válság miatt kieső adóbevételeket, amelynek mértékét 415,6 milliárd forintra teszi az ÁSZ.


Az IMF-EU hitelszerződésnek köszönhetően az államadósság 2009-es finanszírozása nem ütközött akadályokba, annak ellenére, hogy a kincstári kör nettó finanszírozási igénye 80 milliárd forinttal meghaladta a tervezetet, és így elérte 916 milliárd forintot. A 2008-as hitellehívások egy részéből kereskedelmi bankokat tőkésített fel az állam, a fennmaradó rész a jegybanki tartalékba ment. A 2009-es lehívásokat pedig a lejáró adósság finanszírozására használta fel a kormány.


Az ÁSZ vizsgálta beszámolók megbízhatóságát: a vizsgált 52 költségvetési fejezetből 39 beszámoló problémamentes volt , 10 korlátozó, míg a Közbeszerzések Tanácsa, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint a Földművelésügyi minisztérium teljes költségvetése elutasító minősítést kapott. A Közbeszerzések Tanácsának fejezetében komoly elszámolási hibákt találtak a számvevők, az agrártárca követelés nyilvántartásban pedig közel 5 milliárd forintos pontatlanságot, ezért elutasították annak auditálását.


Az ÁSZ a zárszámadással együtt ellenőrizte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. működését is. A 2007-ben felállt vagyonkezelőnek a mostani volt a harmadik ellenőrzése, ám 2009-ig nem volt egyértelműen szabályozva minden, állami vagyonkezeléshez kapcsoló kérdés - mondta Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke.

A vagyonkezelési döntések az ÁSZ szerint nem a vagyontörvény céljait szolgálta, azokat nem átláthatóan hozták meg - mondta Warvasovszky, aki a vizsgált időszakban még MSZP-s országgyűlési képviselő volt.

Továbbra sem áll rendelkezésre korrekt vagyonleletár, így vagyonváltozást sem lehet figyelemmel kísérni. Több konkrét ügyben a döntések az állam számára hátrányosak voltak - példaként a Fradi-pálya körüli ügyletet említette az ÁSZ-alenöke.

Az ÁSZ elnöke szerint a Bábolna Ménesbirtok Kft. és a Malév tőkeemelése veszteséget finanszírozott - így annak megtérülése nem biztosított. Az ÁSZ vizsgálta MÁV a Magyar Posta, az MTV és a MVM székhézfinaszírozási ügyeit.  A cégek a székházak cseréjétől megtakarításokat vártak, ám ezek az ügyletek valójában többletkiadással jártak.

Warvasovszky arra hívta fel a figyelmet, hogy vagyonfejezetért felelős Veres János pénzügyminiszter nem tette meg a hibák kiküszüböléséhez szükséges jogalkotási lépéseket.