Lázár János a Portfolio csütörtöki gazdasági konferenciáján arról beszélt, hogy lakossági energia-korszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) után most az Energiaklub is kritizálja ezt a kormányzati bejelentést. Utóbbi közleményében arra mutat rá, hogy az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.

QP | Quality Placement

Az új, 2014-ben kezdődő időszakban azonban az Európai Bizottság lehetővé tette lakóépületek korszerűsítését az EU-s forrásokból. A magyar kormány a Brüsszelnek leadott operatív programokban 450 milliárd forintnyi forrást különített el energetikai korszerűsítésekre - köztük a lakóépületek felújítására - emeli ki az Energiaklub, amely közleményében azt is hozzáteszi: Lázár János nyilatkozata alapján mindez most hirtelen változni látszik.

A szakpolitikai intézet szerint a lakóépületek fogyasztják el Magyarország teljes (körülbelül 1000 petajoule (PJ)) primer energiafelhasználásának nagyjából egyharmadát. A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke, azon egyszerű oknál fogva, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer.

A háztartások már évek óta csak várják a programokat

Nem véletlen, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. A NÉeS-ben, azaz a kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben: előbbiben 1 PJ energia megtakarítása átlagosan 42 milliárd forintba, utóbbiban 95 milliárd forintba kerül - mutatnak rá a szakemberek.

A háztartások évek óta várják a beígért, ám folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését. Felmérések szerint a magyar lakosság 85 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz - emeli ki az Energiaklub közleménye.

Ez lenne a valódi rezsicsökkentés

Bár az érthető, ha az állam azt várja, hogy a háztartások is áldozzanak otthonuk felújítására, de az Energiaklub szerint az is ugyanilyen jogos elvárás a lakosság részéről, hogy az állam is támogassa a hatalmas épületállomány korszerűsítését, hiszen ennek révén csökken az ország energia- és importfüggősége, javul a külkereskedelmi mérleg, és tízezrek juthatnak munkához vidéken is - ráadásul uniós pénzből. Véleményük szerint ez lenne a valódi rezsicsökkentés.