Megint a lazítás útjára lépett az MNB a mai kamatdöntő ülésen, annak ellenére, hogy a jegybanki alapkamat változatlan maradt - kommentált a friss döntést Ürmössy Gergely, az Erste Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Az alapkamat már jó ideje elvesztette irányadó jellegét, hiszen a bankközi kamatok, valamint a kincstárjegy hozamok jelentősen alatta tartózkodnak. Ezúttal az MNB az egynapos betéti kamatot csökkentette mínusz 0,15 százalékra. Egy újabb lazítási ciklus vette kezdetét, amely a következő hónapokban is folytatódik - véli az elemző.

A nem konvencionális lépésekre azért került sor, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került. A bejelentések óta a forint érdemi erősödést mutat, azaz a piac feltehetően agresszívabb lépéseket árazhatott - véli Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője. Az állampapírhozamok ugyanakkor tovább süllyednek.

A monetáris kondíciók szigorítására 2018 második feléig nem számít, akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor, majd azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése, amely azonban 2019 végéig változatlan maradhat. A tartósan laza hazai monetáris kondíciókat a nemzetközi környezet is támogathatja.

Az újabb csökkentéssel a három hónapos betéti korlátozás betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább - fogalmazott Varga Zoltán, az Equilor elemzője.

A mai döntés hatására az árfolyam erősödésnek indult, mert a piaci szereplők radikálisabb döntésekre számítottak. A jegybank komfortzónája jól láthatóan a 303-315-ös sáv - véli az elemző.