A törlesztési gondokkal küzdő adósok számában már nem várható az idén jelentős növekedés, de a korábban késedelmessé vált állomány tovább romlik - derült ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) tartott háttérbeszélgetésen.

Mint a PSZÁF elnöke Farkas Ádám elmondta: az adósságrendezési eljárás alá tavaly vont közel 20 ezer lakóingatlan közül 12 ezret a követeléssel együtt értékesítettek, ténylegesen csupán 1,5 ezret adtak el. Az újratárgyalt hitelek száma a PSZÁF adatai szerint 95 ezerre, állományi aránya 2,7 százalékra emelkedett tavaly. (További részleteket erről itt olvashat.) A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor öt százalék feletti arányt mutatott ki.

Az eltérést - mondta el lapunk kérdésére a kockázati jelentést bemutató Rácz István, a PSZÁF főosztályvezető-helyettese - az magyarázhatja, hogy a felügyeleti adatokból kiszűrik a "visszaesőket". E szerint a banki adóssegítő lépések nagyon sok bajba jutottnál csak egészen rövid ideig hathatnak, sokan az átalakított hiteleiket sem tudják rendben fizetni. Rácz szerint az első negyedéves adatok (amelyek publikálásával késik a felügyelet) is ezt támasztják alá.

A pénzügyi szektorra 2010-ben több kockázat is nehezedik. A hazai sérülékenységi tényezők (költségvetési helyzet, a munkanélküliség és a GDP alakulása) mellett az országokra kiterjedő bizalmi válság korlátozhatja a nemzetközi gazdasági fellendülést és jelentősebb tőkepiaci korrekcióval fenyeget. Utóbbi pedig különösen annak tükrében okozhat gondot, hogy számos pénzügyi intézménynél a tavalyi tőkepiaci fellendülés szépítette a számokat. Például a magán-nyugdíjpénztárak számára ezért lehetett sikeres év 2009. A magánkasszáknál azonban - hívta fel a figyelmet Farkas - a rendszer kezdete óta az évi átlagos reálhozam továbbra is enyhén negatív. Ez azt jelenti, hogy az infláció okozta veszteséget sem sikerült fedezni. Márpedig az idősebb korra félretett pénznek - hangsúlyozta a PSZÁF elnöke - nem olvadni, hanem gyarapodnia kellene. (A nemzetközi gyakorlatban egyébként mintegy három százalékos reálhozamot tekintenek elfogadhatónak.)

Az elnök éppen ezért szükségesnek tartaná a költségszint már bevezetett korlátozását tovább szigorítani. A valóságos terhelések jobb kimutatása érdekében a PSZÁF módosít majd a kasszáknál alkalmazott díjterhelések elemzésének mélységén. A magánpénztárak működési költségvetésében 2009-ben kialakult számottevő deficit ugyanis vizsgálatuk szerint jórészt a magas tagszerzési kiadásokkal magyarázható. Mint elhangzott: 5-6 pénztár folytat agresszív tagtoborzást, ami látszik is gazdálkodási adataikon.

A pénzügyi szektorban a legnagyobb veszély a pénzügyi vállalkozásokat fenyegeti. Több szereplőnél már tavaly tőkehiány lépett fel. A lízinggel, illetve pénzkölcsönzéssel foglalkozó független szereplőknél kérdéses ugyanis, hogy a tulajdonosok képesek lesznek-e a megfelelő mértékű tőkepótlásra. A gondok több tucat szereplőnél súlyosbodhatnak tovább. Mint Farkas Ádám szavaiból kiderült, a nehézségek egyértelműen piaci koncentrációhoz vezethetnek. Ilyen jelenségre számít az elnök például a befektetési alapkezelőknél is.