A nyárra előrehozott költségvetési tervezés nem hozta meg a várt nyugalmat, még az utolsó pillanatban is alapjaiban írták át a tervezetet kedden tizenhat beadott bizottsági módosítóval - írja az Index. A költségvetés zárószavazására csak ősszel kerül sor, a fő számokról csütörtökön szavaz a parlament. A költségvetés számait többek közt azért kellett átírni kedden, mert az eredeti tervezet benyújtásakor még nem volt ismert Orbán Viktor 300 milliárdos, munkahelyvédelmi akciótervnek elkeresztelt járulékcsökkentő programja, ami a költségvetés pénzforgalmi szemléletű egyenlegét 280 milliárd forinttal rontja.

A kormány számításai szerint ez a mínusz így áll össze:

  • Az egyes társadalmi csoportoknak nyújtott járulékkedvezmények 132 milliárd forintos kiesést okoznak majd a költségvetésben az eredeti tervhez képest.
  • A kisadózók tételes adója (szova) - amely kiváltja a vállalkozók szociális hozzájárulási adó-, járulék-, szja- és társasági adó terheit - várhatóan visszaszorítja az evások körét, vagyis ennek hatására 47,7 milliárdnyi eva esik ki, miközben a kormány számításai szerint 74,3 milliárd forintot hoz majd az új adó a konyhára.
  • A kedden benyújtott másik új adófajtával, a kkv-knak kedvező kisvállalati adóval (kiva) kapcsolatban a kormány úgy kalkulál, hatására 307,5 milliárd forint esik ki, bevételként 214,5 milliárd forintot remél.

Mennyit lazít a kormány?

Hogy az új adók és a járulékcsökkentések ténylegesen mekkora kiesést okoznak majd, azt egyelőre nehéz megbecsülni, elemzők szerint komoly kockázat, hogy a munkavédelmi akciótervvel a kormány elszámolta magát, és valójában nagyobb költségvetési lazítást jelent majd a bejelentett 300 milliárdnál. Ez pedig azért is veszélyes, mert a kiengedett bevételek pótlására meglehetősen kétes forrásokat talált a kormány, tehát pusztán már az is kérdéses, hogy a 300 milliárdos lyukat sikerül-e majd betömni.

Így látja az NGM - a NAV-nak is szerepe lesz

A Munkahelyvédelmi Akciótervnek köszönhetően 300 milliárd forinttal csökkennek a munkavállalók és a kisvállalatok adóterhei. Figyelembe véve, hogy az arányos, egykulcsos adórendszer 500 milliárd forintot hagy az adózóknál, a családoknál, valamint, hogy mintegy 150 milliárd forinttal csökkent a kisvállalatok nyereségét terhelő adó, ezzel a most bejelentett újabb 300 milliárd forintos tehercsökkenéssel összesen mintegy 1000 milliárd forinttal csökken a munkát terhelő adóteher - áll a szaktárca közleményében.

Hozzáteszik: a Munkahelyteremtő Akciótervtől a Kormány elsősorban azt várja, hogy megvédi a jelenlegi munkahelyeket, de az érdekképviseleti szervezetek, a velük folytatott megbeszéléseken hangsúlyozták a programnak köszönhetően erősödhet a munkahelyteremtés is.

Aláhúzzák. ilyen mértékű, közel 1000 milliárd forintot kitevő munkavállalók és kisvállalatok adóterheinek könnyítését segítő intézkedés nem volt az elmúlt ciklusokban, ezért a kormány joggal várja el, hogy a nagyságrendileg kisebb adót az érintettek befizetik.

A Munkahelyteremtő Akcióterv forrásának biztosítása érdekében a kormány azzal is számol, hogy a NAV - ahogyan az elmúlt évben 40 milliárd forint többletbevételt teljesített, úgy idén is programot indít az adóbeszedés hatékonyságának növelésére. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a programhoz szükséges 300 milliárd forint biztosítva legyen a költségvetésben.

Matolcsy György azt reméli, hogy a munkahelyvédelmi csomag makrogazdasági hatásai önmagában 40 milliárd forinttal javítják a költségvetés egyenlegét, hiszen növekszik a foglalkoztatottság és felpörög a fogyasztás. További 163 milliárdot vár a kormány a gazdaság fehéredéséből, úgy vélik az adóhatóság hatékonyságának javulása és a szürkegazdaság visszaszorítását segítő lépések jelentős többletbevételt hozhatnak a költségvetésnek. A harmadik forrás az IMF-hitel hatására csökkenő kamatkiadások lehetnek.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium korábban úgy számolt, az IMF-megállapodás 150 milliárd forinttal csökkentheti a kamatkiadásokat, a költségvetési bizottság módosítója csak 109 milliárd forinttal kalkulál. Mint ismert, az eredeti tervezet még nem vette figyelembe egy esetleges megállapodás pozitív hatásait, miután azonban kiderült, megkezdődhetnek a tárgyalások, a kormány máris úgy tervez, mintha meg is lenne a piacokat nyugtató védőháló.

Pedig a siker nem garantált, már csak azért sem, mert időközben a kormány olyan intézkedéseket is bejelentett - például a tranzakciós adó kivetése az MNB-re - amelyektől jelentős bevételeket vár, de a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval való megállapodás gátja lehet.

Kevesebb jöhet a sárgacsekk-adóból

Persze nem kizárt, hogy a kormány máris felkészült a visszavonulásra, a kedden beadott, a költségvetés számait átíró, bizottsági módosító ugyanis a tranzakciós adóból a korábban bejelentett 380 milliárd helyett csak 240 milliárdot vár. Az NGM korábban 240 milliárdot remélt az államkincstártól és az MNB-től, most úgy számolnak, hogy a két szervezet 116 milliárd forintot fizethet összesen. Mindez akár azt is jelentheti, hogy a kormány titokban már nem kalkulál az MNB-től várt 120 milliárddal, és reálisabban látja a Magyar Államkincstártól beszedhető adót.

A bizottsági módosító javaslatból kiderül, az eredeti tervekkel szemben jövőre is megmarad a baleseti adó, amitől 24 milliárd forintos bevételt vár a kormány. Az új biztosítási adóból származó bevétel viszont kevesebb lesz, 52 milliárd helyett 28 milliárd.