A kormány igyekszik az ukrajnai menekülők jelentette terheket leginkább a határátlépők hatalmas számával szemléltetni. Hetek óta már nem csak az ukrán-magyar határt átlépők adatát emlegeti, de hozzá adja a román-magyar határt átlépő Ukrajnából érkezőkét is - hívja fel a figyelmet a Magyar Helsinki Bizottság emberi jogvédő szervezet.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón már 625 ezer menekülőről beszélt. Igaz, azt is elismerte, hogy az érkezők „70 százaléka” már el is ment.  Gulyás becslése alapján még mindig itt kellene lennie 187 500 ukrajnainak.

Kapcsolódó

Az ő tartós ellátásuk valóban hatalmas terhet jelentene a magyar államnak. Ez a teher azonban igazából csak akkor jelentkezik, ha az ukrán menekülők itt adják be a kérelmüket az ideiglenes védelemre vagy már most itt kaptak úgynevezett „menedékes státuszt”. Jószerivel csak így „kerülhetnek a hatóságok látókörébe” - írja a Helsinki Bizottság. Ez azonban a jogvédő szervezet tapasztalatai és a hivatalos statisztika szerint is meglehetően nyögvenyelősen történik. Eddig (április 16. az utolsó adat) 16 254 ukrán állampolgár adott be védelem iráni kérelmet Magyarországon.

Lehetnek szép számmal olyanok is, akik kivárnak, hiszen a belépést követően 60 napig még jogszerűen tartózkodhatnak az ország területén. De valahogy más országokban nem tapasztaljuk az ilyen fokú tartózkodást - jegyzik meg a jogvédők.

Lengyelországban 52-szer, Csehországban 19-szer, de a távoli Spanyolországban is két és félszer többen nyújtottak be menedékes kérelmet eddig, mint nálunk.

Magyar Helsinki Bizottság
Magyar Helsinki Bizottság

Lengyelországban például már most 846 ezer menekülőnek van menedékes igazolványa, amivel a lengyel állampolgárokkal megegyező módon jogosultak munkavállalásra, illetve egészségügyi ellátásra, ezen felül pedig lakhatási, élelmezési segélyre.

Magyarországon jelenleg még az sem világos, hogy a nagyszámú (sok tízezernyi) Ukrajnából ide menekülő magyar állampolgár a gyakorlatban vajon hogyan tudja elérni azokat az állami jóléti szolgáltatásokat, amelyekre a kormányrendelet alapján már hetek óta jogosult volna. Az is érthetetlen dolog, hogy a nagy menekültügyi központnak kinevezett budapesti BOK-csarnokban nem lehet ügyet intézni, például kérelmet benyújtani. A humanitárius segítségnyújtásban Magyarországon még mindig az önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek és segítőkész honfitársaink viszik a prímet a Helsinki Bizottság tapasztalatai szerint.

Érdemes lesz majd szemmel tartani, hogy mire fordítja a kormány az EU-tól kapott krízispénzeket - jegyzik meg a jogvédők kommentárjukban. (110 milliárd forintnyi menekültellátási támogatás érkezik Magyarországra.)