Magyarország 2022-ben szomszédban zajló háború és a történelmi méretű aszály ellenére is több mint 2 millió tonnányi búzát és kukoricát exportált. Ugyanakkor rengeteg gabonafélét hoztak az országba, egyebek között épp Ukrajnából, ahonnan a KSH októberig rendelkezésre álló adatai szerint az előző években tapasztalt 50-60 ezer tonna helyett több mint egymillió tonna gabona és olajos mag érkezett tavaly.

Mostanra már ott tartunk, hogy a beérkező mennyiség nemcsak a hiányt fedezi, hanem dömpingszerűen kezdi elárasztani a hazai gabonapiacot, jelentősen lenyomva az árakat. Uniós agrárminiszterek egy csoportja – köztük Nagy István agrárminiszter – már lépéseket kezdeményezett az Európai Bizottságnál a belső piac stabilizálása érdekében.

Az ukrán termények minőségét és tisztaságát illetően több kritika és aggodalom is megfogalmazódott az utóbbi időben.

A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkárára szerint azonban ezek a félelmek nem teljesen megalapozottak. 

Pótsa Zsófia az Agrárszektornak elmondta, hogy bár arra nézve nincsenek információi, hogy egészen pontosan mennyi kukorica és búza érkezett eddig hazánkban Ukrajnából,

az azonban biztosra vehető, hogy a szövetség kereskedői nem hoznak be rossz minőségű árut a az országba.

Pótsa Zsófia beszélt arról is, hogy a kereskedők el akarják adni az árut, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy rossz minőségű, a megfelelő papírokkal és tanúsítványokkal nem rendelkező gabonát szállítsanak. Ebben az esetben minden a megrendelőtől függ, hiszen ő mondja meg, hogy milyen minőségű és milyen paraméterekkel rendelkező árut szeretne venni. A Gabonaszövetség főtitkára úgy látja, hogy előfordulhat, hogy a rosszabb minőségű árut el lehet adni olcsóbban, ez azonban komoly kockázatokat jelent mindkét fél számára.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnie az importált gabonának, Pótsa Zsófia kifejtette, hogy ez két részből áll: vannak a mindenkori európai uniós előírások, ide tartoznak azok például a kitételek, hogy nem lehetnek a gabonában határérték feletti toxinok, szermaradványok. Másfelől viszont a vevő mondja meg, hogy milyen beltartalmi értékekkel rendelkező árut szeretne venni, ő dönt a nedvesség és a fehérjetartalom kérdéséről, de arról is, hogy malomipari felhasználású vagy takarmánynak való gabona beszerzésére adja-e le a megrendelést.

Az importált búza és kukorica kapcsán mindig felmerül az is, hogy ezek - olcsó, nagy mennyiségű rendelkezésre állásuk miatt - lenyomják a hazai árakat.

Ezzel kapcsolatban Pótsa Zsófia rámutatott, hogy ezzel kapcsolatban sem lehet általános kijelentéseket tenni, mivel naponta változnak az árak, akár az aktuális árfolyam, akár a kereslet-kínálat függvényében. Az azonban elmondható, hogy mostanra az importált gabonafélék árai kezdenek összeérni a hazai árakkal, már nincs közöttük olyan lényeges különbség, mint néhány hónapja – tette hozzá a Gabonaszövetség főtitkára.

Kép: MTI Fotó, Vajda János

Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség alelnöke az Agrárszektornak január végén még azt nyilatkozta, hogy olyan mennyiségű és minőségű ukrán búza- és lisztáru jön be az országba, hogy az már jelentősen befolyásolja az árakat. Ezek a búzák azonban jóval gyengébbek, a lisztek pedig messze nem érik el a megfelelő minőséget - jelezte a szakember. Lakatos Zoltán szerint az ukrán dömpingből kifolyólag várhatóan rengeteg búza fog az országban ragadni, ami szintén lejjebb fogja nyomni az árakat. A gazdák sem lesznek boldogok, 30-40 százalékos visszaesésre számíthatnak a vártnál. A Gabonaszövetség alelnöke szerint a 2023-as egy rendező év lesz, amikor teljesen át fog alakulni az európai gabonapiac.