Ürge-Vorsatz Diána korábban azt mondta, tragédiaként élte meg a pandémiát és nagyon nehezen viselte, hogy a járványnak ennyire sok áldozata volt Magyarországon. - Ezért vállalta a kuratóriumi tagságot az Áder János-féle, koronavírus-árvák támogatására pénzt gyűjtő alapítványban? - tette fel a kérdést a Válasz Online a klímakutatónak.

"Igen. Rengeteg társadalmi munkát végzek, nehéz bezsúfolni még egy ilyen nagyobb feladatot, de addig csinálom, ameddig érzem, hogy segíthetek" - válaszolta az egyetemi professzor. "Nemcsak tragédiaként, hanem személyes kudarcként éltem meg, hogy ennyire elszúrtuk a járványkezelést, Magyarországon ugyanúgy, ahogy szinte az egész nyugati világban. A tudomány nem volt képes keresztülvinni az üzeneteit a döntéshozóknak, például azt a nagyon egyszerű figyelmeztetést, hogy ha nem lépnek elég gyorsan és hatékonyan, akkor iszonyú sokan fognak meghalni" - tette hozzá Ürge-Vorsatz.

QP | Quality Placement

A tudós szerint az egész járványkezelés belekerült egy rossz dilemmába: hogy a gazdaságot mentsük-e, vagy az emberéleteket. "Egy igazi társadalom, egy igazi közösség mindenek felett kezeli az emberéletet. Akkor is, ha a bezártság miatt valakinek tönkremegy az üzlete. Miért? Mert a tönkrement üzletet újra lehet nyitni, a károsult vállalkozót lehet kompenzálni, de az elvesztett emberéletet nem lehet visszaadni."

Időben lépve, korlátozással emberéleteket menthettek volna meg

A lap újságírójának közbevetésére, hogy a gazdaság is emberélet, a szakember kifejtette, hogy plusz "intézkedésként" csak 2-3 héttel korábban bejelentett vagy hosszabb ideig fenntartott zárás, szigorúbb kontaktkutatás és karanténolás kellett volna. "Elég megnézni a sikeres ázsiai példákat. A mi fene nagy szabadságunk, demokráciánk rosszul vizsgázott. És ha már gazdaság: kinek jó egy folyamatosan, újabb és újabb hullámokban pandémia-sújtotta gazdaság? Nem lennénk előrébb, ha a tudományra hallgatunk, és elkerüljük a harmadik hullámot?"

Ürge-Vorsatz szerint "a tudománynak van felelőssége, mert nem tud rendesen kommunikálni. A tudós elmodellezget, belesüpped a maga kis világába, szaknyelven közölt publikációiba. Az éghajlatváltozásnál is ez a probléma: az ENSZ éghajlati jelentései még mindig érthetetlenek, túl bonyolultak, tele vannak bizonytalanságot sugárzó mondatokkal, 'minden mindennel összefügg'- és egyrészt-másrészt-típusú érveléssel, nem is csoda, hogy a döntéshozó nem tud velük mit kezdeni. A pandémiával kapcsolatos tudományos kommunikációnál is gyakran éreztem ezt. Engem is rögtön leírtak: 'jó-jó, hát Magyarországon már mindenki víruskutató'. Merthogy fizikus vagyok."

Kapott kritikát amiatt, hogy fizikusként beszélt a járványról, de "utólag már látszik, legtöbbször sajnos igazam is volt". Például abban, hogy "a megelőzés a kulcs, és minden áldozatot, költséget megért volna, hogy megpróbáljuk nagyon alacsonyan tartani a számokat, hogy a kontaktkutatással, karanténnel kezelhető maradjon a helyzet. Szerintem a hatalmas európai és észak-amerikai áldozatáradat nagy része elkerülhető lett volna."

Lépni kellene a nagy és szennyező iparágakban

A klímakutató másik fájdalma, hogy a sok tragédia mellett a járvány lehetőség lett volna felgyorsítani az éghajlatváltozás elleni harcot, de hagytuk elúszni szinte minden lehetőséget. "Nagy és szennyező iparágak túlélését, változatlan továbbműködését segítjük. Pedig a koronaválság mélypontján lett volna lehetőség legalább néhány olaj-, légi- vagy óceánjáró-társaságot állami kézbe venni, és így könnyebb lett volna végrehajtani rajtuk fájdalmas, de elkerülhetetlen átalakításokat. Ha már leálltak a gigantikus környezetterheléssel járó tömeges repülések és luxushajózások – nem a vitorlásokra gondolok, hanem a sokemeletes hajómonstrumokra –, újra kellett volna gondolni, hogyan is működnek ezek. A repülésnél például az egyik legnagyobb baj az ár, amit nem terhel olyan üzemanyagadó, mint a földi közlekedést. Mert, ugye, mindenki tudja, hogy ha benzinkútnál tankol, akkor az ár tetemes része adó. Ugyanezt a repülőiparnál nem fizetjük meg. Ezért is van, hogy sokkal olcsóbb elrepülni Brüsszelbe, mint vonattal menni ugyanoda. De hogy ne legyek igazságtalan, mondok jó példát is, éppen a közlekedésből: a kerékpározás előretörése. Máig látom a hírekből, hogy biciklihiány van, nemcsak itthon, szerte a nyugati világban, olyan sokan váltottak két kerékre a járvány alatt. Bicycles are the new toilet paper, vagyis a bringa az új vécépapír, írták humorosan az angolszász sajtóban, látva a vásárlói rohamot. És tény: a városi biciklis közlekedés újra és újra rekordokat dönt, Budapesten is. Kedvező fejlemény továbbá az irodaipar racionalizálása. Kiderült, hogy nem kell annyi üvegpalota, rengeteg munkafolyamatot produktívabb is otthonról is végezni" - fejtette ki a klímakutató a Válasz Online-nak.

A szakember arra a kérdésre, hogy valóban komolyan gondolja: állami kézbe vegyenek légitársaságokat, és megemeljék a repülés költségét, azt válaszolta, hogy másképp nem megy. " Skizofrén helyzet ez. Egyszerre akarunk karbonkibocsátás-csökkentést, élhetőbb környezetet, kevesebb hőhullámot, elviselhetőbb nyarakat, illetve olcsó repülést, korlátlan fogyasztást, kényelmet. A rossz hír az, hogy a kettő együtt nem megy. Vagy-vagy. Úgy nem fogjuk tudni megmenteni a földi ökoszisztémát, ha nem mondunk le semmiről. El kell tudni magyarázni az embereknek, hogy a jólét nem egyenlő a háromezer forintos repülőjeggyel" - ismételte meg többször megfogalmazott véleményét Ürge-Vorsatz Diána.