A képviselő szerint a közvélemény, a szakma és a helyi önkormányzatok tiltakozása ellenére indul a projekt kivitelezése, amely miatt először kérni fogják a lex lng-ként emlegetett jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát, majd az EU igazságszolgáltatási intézményeihez fordulnak jogorvoslatért - írta az MTI.

Horvátországban 25 éve téma a cseppfolyósított földgáz-terminál létrehozása. A kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség egy nagy kapacitású szárazföldi lng-terminálra, először egy úszó terminált épít, amely később alakítható szárazföldivé. A projekt kivitelezője a kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat.

QP | Quality Placement

A cég szerint a szárazföldi terminál megépítése sokkal drágább az úszónál, több mint 560 millió euróba kerül, az működési költségek pedig évente meghaladják a 48 millió eurót. Ekkora befektetési és üzemeltetési költség mellett túl sokba kerülne, 3,75 euróba megawattóránként, ami piaci érdektelenséghez vezetett a kapacitás lekötésével szemben. Ezért a szárazföldi terminál megépítéséhez azután kezdenek hozzá, miután a szállítási rendszer eléri az évi 7 milliárd köbmétert és kétirányúsították a horvát-magyar és a horvát-szlovén gáz interkonnektorokat.

Az úszó terminál ezzel szemben 350 millió euróba kerül és sokkal olcsóbban üzemeltethető. Így a tarifa is sokkal alacsonyabb, legfeljebb 1,5 euró megawattóránként. A terminál kapacitásainak értékesítésére kötelező jelleggel benyújtott árajánlatokra kiírt pályázat azonban az első körben sikertelenül zárult. Nem hivatalos források szerint mindössze egy ajánlat érkezett, 100 millió köbméter cseppfolyósított gázra, ami csupán a felajánlott mennyiség 4 százaléka. Az LNG Hrvatska május végén új pályázatot írt ki, kisebb kapacitásra, 2,3 milliárd köbméter cseppfolyósított gázra évente.

Az úszó terminál megépítését azonban elutasítják a helyi önkormányzatok környezetvédelmi aggályok miatt.

Az úszó tároló és gázzá visszaalakító egységek (FSRU) a -161 fokra lehűtött és tárolt LNG elgőzölögtetéséhez hőcserélőket használnak. A lehűtött tengervíz visszakerül az öbölbe, ami 200-300 méteres körzetben több fokkal is lehűtheti a tengert. Másik problémaként a klórt említik a projekt ellenzői. Klórral tisztítják ugyanis a FSRU tengeri csővezetékét és hőcserélő rendszerét. A környezetvédelmi tanulmány szerint a klór koncentrációja a vízben 0,1 milligramm literenként, 300-400 méterre az egységtől pedig már nem is mérhető. Ami a tengervíz lehűtését illeti, a tanulmány arra hivatkozik , hogy a víz hőmérsékletének természetes ingadozása a szezonális hatások miatt eleve eléri a 20 fokot.

A Kvarner-öbölben tervezett terminál 2020-ban kezdi meg működését, és évente 70 cseppfolyós földgázt szállító hajót fogadna Krk szigetén. A legkisebb fogadható hajó 160 ezer, míg a legnagyobb 265 ezer köbméter LNG szállítására alkalmas. Egy hajó ki- és berakodása 50 órát is eltarthat.

Fotó forrása: REUTERS/Gary Cameron