A 30-59 éves magyarok több mint fele, 57 százaléka tervez idén belföldi kirándulást vagy maximum 4 éjszakás hosszú hétvégét. Hosszabb belföldi pihenést viszont már csak 36 százalék tart valószínűnek. A külföldi kikapcsolódást tervezők aránya ennél jóval alacsonyabb: kevesebb mint 4 éjszakás külföldi utazással 21 százalék, ennél hosszabb vakációzással pedig mindössze 16 százalék számol – derült ki a K&H biztos jövő felmérésének adataiból.

Azok, akik idén valószínűleg elmennek nyaralni, átlagosan 183 ezer forintot szánnának a pihenésre. Ez az összeg jóval, mintegy 65 ezer forinttal elmarad a 2020-ban mértnél, de 21 ezer forinttal kevesebb a tavalyelőttinél is. A férfiak sokkal magasabb összeget említettek, mint a nők, de az átlagérték a budapestiek körében volt a legmagasabb, ők 289 ezer forintot költenének idén a kikapcsolódásra, míg vidéken élőknél az átlag jóval 200 ezer forint alatt volt. Azok, akik már nagyon várták a korlátozások feloldását, szintén többet költenének rá. Az említett összegekből pedig a legtöbben kettesben utaznának.

QP | Quality Placement

Az emberek alig várták, hogy a feltételek kedvezőek legyenek, visszatérjen minden a régi kerékvágásba és szabadon utazhassanak. Bár idén kevesebb összegből tervezünk majd utazni és leginkább belföldön maradunk, az utasbiztosítás fontosságát fokozottan hangsúlyozzuk. Érdemes külön odafigyelni az útlemondással kapcsolatos feltételekre, amelyek a járványhelyzet visszavonulásával is fontosak lehetnek – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője.

A kutatásból az is kiderült továbbá, hogy a nyaralásra fordítandó összeg éves szinten azoknál csökkent a legkisebb mértékben, akik egyedül tervezik a nyaralást. Ők erre átlagosan 142 ezer forintot szánnak. A kétfős utaknál a 183 ezer forintos átlag négyéves mélypontot jelent, míg a háromfős utaknál a most mért 156 ezer forint az eddigi, 2018 óta mért legalacsonyabb érték, de a négyfős és ötfős utazásoknál is szintén jelentős a visszaesés a rendelkezésre álló büdzsében.

Az utazásra fordítandó összeget a legtöbben, a megkérdezettek 66 százaléka döntően saját jövedelemből, megtakarításból teremti elő. Családtagok hozzájárulását mindössze 15 százalék veszi igénybe jelentősebb mértékben. A nyaralás finanszírozásához a banki kölcsön mindössze a megkérdezettek 6 százalékánál jöhet számításba, míg a Széchenyi pihenő (Szép) kártya 29 százalék számára jelentős szempont.