A kormány, a piaci szereplőkre nézve hátrányos intézkedései között az egyik leggyakrabban kiemelt az üzemanyagárstop, amely – bár azoknak segítséget jelentett, aki nem tudják letenni az autójukat (például mert olyan helyen laknak, ahol a tömegközlekedés nem alternatíva) – kiűzte a Molon kívüli üzemanyag-nagykereskedőket és -importőröket, míg a független benzinkutasok jelentős része azt állítja, hogy a csőd szélére sodorta őket az intézkedés. Közöttük sok a családi vállalkozás is. Emellett ellátási zavarokat, ideiglenes készletproblémákat és üzemanyaghiányt eredményezett, de eközben nem kedvezett a kibocsátás-csökkentési célok teljesülésének sem.

Az autósok számára az üzemanyaghiány lehet a leginkább szembetűnő, ugyanis a Mol egymaga nem képes minden igényt kielégíteni. Az árstop előtt nagykereskedőként ők látták el a piac 70 százalékát, más szereplők osztoztak a maradék 30 százalékon, azóta viszont 100 százalékot kéne teljesíteniük. Mindezt úgy, hogy már a schwechati, a százhalombattai és a litvinovi olajfinomító is áll. A Független Benzinkutak Szövetsége nemrég azt közölte, hogy a Mol csak az igényeik 50 százalékát elégít ki és azt is csak akkor, ha a szállítást ők maguk megoldják.

Így olyan bizonytalan helyzet alakult ki, hogy egyáltalán nem biztos, hogy lesz üzemanyag annál a kútnál ahova betértünk, vagy annyit vehetünk, amennyit szeretnénk. Több lánc – maga a Mol is – korlátozta az egy napon vásárolható mennyiséget, így például vásárláskor rögzítik a forgalmi engedélyt is. A válságra reagálva maga a kormány is megtiltotta a magán tulajdonú autókon és a mezőgazdasági munkagépeken kívül mindenkinek az olcsóbb tankolást.

Nem mindig jó az ingyen sör

A fent felsoroltakból lehetett elegük a magyaroknak, akik közül – a Pulzus reprezentatív kutatása szerint – csak 11 százalék nem vezetné ki soha sem az intézkedést. A legtöbb válaszadó – 35 százalék – a fokozatos kivezetés mellett van, de 19 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyik napról a másikra megszüntetné. Ugyancsak népszerű (24 százalék) az az elképzelés, hogy mennyiségi korláthoz kössék a hatósági árakat, vagyis csak bizonyos literig legyen érvényes. Ez a gyakorlatban is megvalósítható lenne a forgalmi engedély vonalkódjának leolvasásával, amelyet már alkalmaznak a kutak. Viszont az emberek 11 százaléka nem kívánt válaszolni.

Budapesten okoz kisebb gondot, mégis itt vezetnék ki a leginkább

Érdekes eredményt hoz a lakóhely szerinti megosztás: általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb településen lakik valaki, annál inkább kivezetné az árstopot. Budapesten például csak 5 százalék mondta, hogy soha nem vezetné ki, a községekben viszont 16 százalék.

Ebben szerepet játszhat, hogy egy nagyobb városban az autó nem olyan létszükséglet, mint a kiesőbb településeken, ahol ritkán jár a busz és a munkába járás vagy a bevásárlás elképzelhetetlen autó nélkül.

Mindennek ugyanakkor ellentmond, hogy az üzemanyaghiány sokkal nagyobb probléma vidéken, mint Budapesten, ahol ha az egyik kútnál elfogy az üzemanyag, akkor egy kilométeres körzetben lesz három másik, ahol lehet, hogy tud tankolni. Egy-egy kisebb települést azonban jellemzően fehér – hálózathoz nem tartozó – kutak látnak el, a következő egység pedig messze van.

Az idősebbek gyorsan kivezetnék

Komoly törésvonal nem látható a kérdésben, ha a kor szerinti bontást nézzük, de a 60 év felettiek nagyobb számban vezetnék ki azonnal az intézkedést, míg a fiatalok – akik vélhetően nagyobb arányban használnak autót – kevésbé. A mennyiségi korláthoz kötött árazás a 40-59 évesek körében a legnépszerűbb.

Az általános iskolát végzettek kicsit nagyobb arányban mondták azt, hogy nem vezetnék ki soha, de komoly törésvonal itt sem látszik.

Kép: Pulzus

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.