Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár a kormány szerint néhány tízezerrel több embernek van munkája, mint 2010 nyarán, ez csak "statisztikai manipuláció" - mondta Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságát vezető szocialista politikus szombati sajtótájékoztatóján. Állítását azzal magyarázta, hogy a közfoglalkoztatottak száma meghaladja a százezret, eközben viszont a gazdaságban 30-35 ezerrel kevesebb embernek van munkája, több tízezren pedig nyolc óra helyett négy vagy hat órát dolgoznak naponta, vagyis a részmunkaidős foglalkoztatás a teljes idejű rovására gyarapszik.

Véleménye szerint az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájának kudarcát jelzi, hogy 75 ezerrel kevesebb embernek van állása, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, 2008 szeptemberében. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a kormányzati politika miatt hiányzik a Magyarország iránti befektetői bizalom - mondta.

Az MSZP-s politikus kitért arra, hogy több a munkanélküli, mint a kormányváltáskor. Nehezményezte, hogy - bár a járulékok mértéke nem változott - az álláskeresési járadékot január óta a korábbi kilenc helyett már csak három hónapig folyósítják, noha az álláskeresők átlagosan másfél évet töltenek el munka nélkül.

Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára pénteken feltett videoüzenetében arról beszélt, jó esély van arra, hogy tovább emeljék a béreket, köztük a minimálbért is, Gúr Nándor kifejtette: nem érti, miről beszél a kormányfő, mert a reálbérek csökkennek, és bár a bruttó minimálbér valóban 19.500 forinttal több a két évvel ezelőttinél, a nettó értéke az adóváltozások miatt nem nőtt, a 2010-es 73.500 és a jelenlegi 93 ezer forint nettó értéke egyaránt 60-61 ezer forint. A közfoglalkoztatási minimálbér pedig - hangsúlyozta - a 2010-es havi 60.200 forintról 47 ezer forintra csökkent, és az infláció miatt évről évre kevesebbet ér.

Megismételte azt is, hogy a szocialisták bizonytalannak látják a háromszázmilliárd forintos munkáltatói tehercsökkentés fedezetét, és további pontokkal, például a szakképzésben a gyakorlati oktatásra jutó támogatás növelésével és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alakításával egészítenék ki a kormány munkahelyvédelmi akciótervét.