A vasúti árufuvarozás fejlesztése érdekében a fővárost elkerülő vasúti körgyűrűre lenne szükség, a problémát a Déli Körvasút-projekt sem oldja meg. Magyarországon jelentős vasúti fejlesztések voltak és lesznek a következő években, ugyanakkor - a szövetség szerint - ezekből szinte kimarad a vasúti árufuvarozás, sőt az infrastrukturális képességek valójában leépültek.

A tehervonati forgalom sajátossága, hogy nem egyenletesen oszlik el a nap 24 órájában. Jelenleg napközben a tehervonatok a közös vágányhasználat miatt csak a személyvonatok közötti időrésekben haladhatnak, főként éjszaka közlekednek, ami az intermodális forgalomban közlekedő konténeres és félpótkocsis vonatoknak nem jelent versenyképes kínálatot - írja Bíró Koppány Ajtony, az MLSZKSZ főtitkára a közleményben, az MTI híre szerint.

QP | Quality Placement

Kapcsolódó

Szükség van a Déli Körvasút-projektre és a Déli Összekötő Vasúti Híd harmadik vágányának megépítésére, de nem a teher, hanem a személyszállítás 30 évig elmaradt fejlesztése érdekében. Ugyanakkor szükség van a V0 vasúti körgyűrűre is, amelyre 2013-ban már készült egy részletes megvalósíthatósági tanulmány.

A szövetség szerint ennek a koncepciónak az aktualizálására lenne szükség a növekvő vasúti teherfuvarozás versenyképességének biztosítása érdekében. A szakma korábbi forgalmi prognózisa napi 70-80 tehervonattal számolt irányonként, ez már rövid távon is legalább 30 százalékkal növekedni fog a kecskeméti Mercedes-gyár második ütemének, a debreceni BMW gyárnak, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésének, vagy a Fényeslitkén épülő EWG Kombiterminál forgalomvonzó hatásának köszönhetően - írják a közleményben.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége magyar logisztikai szolgáltató központok közel 90 százalékát fogja össze. A szövetségnek jelenleg 82 tagja van, az általuk képviselt nemzetgazdasági volumen az árbevétel alapján meghaladja a 470 milliárd forintot - írja az MTI.