Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A vadon élő állatok az erdei ökoszisztéma szerves részét képezik. A Pilisi Parkerdő területén a nagyvadállományt az erdei életközösség alkotó részeként, holisztikusan szemlélik, elsősorban az erdei ökoszisztéma egyensúlyát szem előtt tartva. Az erdő természetes vadtűrő képességének megfelelő vadsűrűség az egészséges erdei ökoszisztéma működését erősíti - mondta a vadállománynak a fenntartható erdei ökoszisztémában betöltött szerepe, a vadgazdálkodással szabályozott ökológiai egyensúly kapcsán Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

A szakember emlékeztetett arra, hogy az erdő élővilága "roppant érzékeny" rendszert alkot, amelynek résztvevői aktív kölcsönhatások sokaságával befolyásolják annak egyensúlyát. Egyes fajok eltűnése más fajok túlszaporodásához vezethet, ami fordítva is igaz, tehát a túlszaporodás veszélyezteti bizonyos fajok életlehetőségeit. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az erdeinkben folyó vadgazdálkodás igyekszik visszavezetni a vadállományt a természetközeli állapotokhoz. Célja olyan vadállomány-sűrűség kialakítása, melynek téli táplálékszükséglete megfelel az élőhely tűrőképességének, ezáltal különleges intézkedések, például vadkárelhárító kerítések, egyedi védelem nélkül is a termőhelynek megfelelő és stabil, fa- és cserjefajokban gazdagabb erdők tarthatók fenn.

A Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei nagy fajgazdagságú, sokszínű erdei ökoszisztéma megvalósítására törekszenek. Az alacsony sűrűségű vadállománynak köszönhető egészséges, stabil és fajokban gazdag erdő ennek fejében megfelelő élőhelyi körülményeket biztosít a vadaknak, amelyek így jobb kondícióban lehetnek. Ekkor a vadállomány nem befolyásolja negatívan az erdei ökoszisztéma állapotát, hanem hozzájárul működéséhez, színesítéséhez - magyarázta a vezérigazgató-helyettes. Hozzátette: a fajgazdagság, a biológiai sokféleség nem csupán az egyes fajok, hanem az erdő egésze számára fontos, mert az ilyen erdők jobb ellenálló képességet tanúsítanak természeti katasztrófahelyzetekben, a klímaváltozás negatív hatásaival, valamint biotikus vagy más károsításokkal szemben.

A Pilisi Parkerdőben folyó vadgazdálkodást a természeteshez minél közelebbi vadállomány és az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megteremtése érdekében hat szakmai koncepcionális tétel alapján építették fel.

 

  • A vadgazdálkodás elsődleges célja az erdei ökoszisztéma működőképességének támogatása.
  • Nem a mennyiségi, hanem a minőségi vadállomány fenntartása a cél.
  • A szisztematikus vadhatás monitoring kialakítása a vadállomány környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében.
  • A vadon élő állatok számára természetes táplálékot biztosító, gazdag, fajokban sokszínű, megújulni képes élőhelyek kialakítása mesterséges takarmányozás helyett.
  • A kerítések nélküli erdő- és vadgazdálkodás.
  • A ragadozók szerepének elismerése az erdei ökoszisztémában betöltött szelekciós funkciójuk alapján.

 

A Pilisi Parkerdő területén mind az öt hazai nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon) megtalálható. Mellettük számos kisragadozó és egyéb állatfaj teszi még változatosabbá az erdei életközösséget. A Pilisi Parkerdő egyre nagyobb területén bevezetett örökerdő-gazdálkodás elképzelhetetlen a vadállomány hatásának ellenőrzött szabályozása és a helyesen kivitelezett vadgazdálkodás nélkül. Ez a szakmai munka az erdei ökoszisztéma egyensúlyának megőrzését és a klímaváltozásra való felkészítését célozza. A térség vadvilágát eredeti élőhelyén, erdei környezetben mutatja be a Pilisi Parkerdőhöz tartozó Budakeszi Vadaspark, ahol az egyes programokon az erdő- és vadgazdálkodás alapjaival is megismerkedhetnek a látogatók.

Az ENSZ Közgyűlése 2013-ban, az úgynevezett washingtoni egyezmény elfogadásának 40. évfordulóján döntött arról, hogy március 3-át a vadvilág világnapjává nyilvánítja. Az 1973. március 3-án megkötött washingtoni egyezmény - azaz Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről - azért született, hogy hatékonyan ellenőrizze a veszélyeztetett állat- és növényfajokkal történő kereskedelmet. Magyarország 1985-ben csatlakozott az egyezményhez. A vadvilág világnapján a Földön vadon élő növény- és állatvilág sokszínűségét, gazdasági, tudományos, etikai és esztétikai értékét ünnepeljük.