A NAPI Gazdaság cikke

- Szép számmal kaptak feladatokat az idén, még volt APEH-os vezetők, például Vámosi-Nagy Szabolcs is „aggódik” a hivatal teherbíró képessége miatt. Fél év elteltével hogyan látja, elégséges volt az 500 fős létszámbővítés?

- Egyáltalán nem álltunk le, a terveknek megfelelően haladunk. Az ötszáz főt egyébként kifejezetten a vagyonosodási vizsgálatok elvégzésére kaptuk. Az idén tízezer ilyen vizsgálatot kellene elvégeznünk; mostanáig már több mint 11 ezer ügynél járunk, ezek közül közel ötezer már jegyzőkönyvi szakaszig jutott.

- Mennyinek érnek ebben az évben a végére?


- Nem tudom megbecsülni, egy ügyből ugyanis újabbak ágazhatnak le. Amikor valaki az ismerősére, rokonára hivatkozik a vagyongyarapodása indoklásakor, akkor mi elmegyünk a megnevezettekhez is.

- Korábban azt mondta, hogy a legnagyobb vagyonokat vizsgálják majd. Ebből az ellenőrzési módszerből viszont az következik, hogy a szerényebb vagyon is kockázatos lehet.

- Mivel igyekszünk végigkövetni a vonalat, ezért előfordulhat, hogy olyanhoz is eljutunk, akiről nem lehet azt állítani, hogy jelentős vagyonnal rendelkezik. De alapvetően a nagyokra figyelünk, ezt támogatja a kiválasztási rendszerünk is. Ilyen annak a vállalkozónak az esete, akiről tudomásunkra jutott, hogy 22 millió forintos lakáscélú hiteltörlesztése volt, miközben öt év alatt összesen 600 ezer forint jövedelmet vallott be.

- Mekkora bevételt hozhatnak az eddig lefolytatott vizsgálatok?

- A megállapítások 22,8 milliárd forintot érintenek.

- Nagyjából belőhető, hogy milyen tevékenységekből "tartják fenn" magukat a vizsgálaton fennakadt személyek? Akad köztük például az államigazgatásban foglalkoztatott?

- Ilyen szempontok szerint nem gyűjtjük az adatokat, az adótitokra figyelünk. Azért az tudható, hogy ők alapvetően vállalkozók - vagy vállalkozónak álcázott bűnözők, mert erre vonatkozóan elég sok adatot kapunk a társszervektől. Épp ezért nem érzem korrektnek a könyvvizsgálók, könyvelők részéről megfogalmazott vádakat, hogy nem a feketegazdaságra koncentrálunk a vizsgálatok során, hanem a vállalkozókra. Tapasztalataink szerint van átfedés: nem egy, látszólag hibátlan "pedigréjű" vállalkozó akadt fenn már a horgon.

- Gondolom, ezek alapján azt sem tudja, hogy közéleti személyek lebuktak-e.

- Az adótitok betartása miatt valóban nincs ilyen információm, de azért feltételezhető, hogy ilyen volumenű ellenőrzés alá az említett körből is bekerülhetnek páran.

A gazdaság mellett a bűnözés is globalizálódik

- Azért maradt kapacitásuk az egyéb vizsgálatok elvégzésére?

- Nyugodtan kijelenthetem, hogy igen. Ezt bizonyítja, hogy mostanáig több mint 24 százalékkal haladja meg a feltárt adókülönbözet a tavalyi hasonló időszakit, jelenleg 196,6 milliárd forintnál járunk. Vagyis nem torpant meg az eredményességünk ezen a téren. Tavaly az egész évben 50 százalékkal, 302 milliárd forintra tudtuk növelni a megállapításokban szereplő összeget.

- Első hallásra arra gondolnánk, hogy no lám, volt rendesen kihasználatlan kapacitás az adóhivatal ellenőrzési tevékenységében, ha még mindig képesek ilyen növekedési tempóra. Eddig miért nem mozgósították ezeket az erőket?-

-
Az APEH finomította az ellenőrzésre való kiválasztás módszereit. Erre korszerű számítástechnikai programok készülnek, amelyekben többféle adatbázis fut össze, megkönnyítve az ellenőrzést, így könnyebb az igazán nagy adóhiányokra fokuszálni.

- Akadnak olyan "nagy halak" a horogra, akik más ügyek kapcsán kerültek a bűnüldöző szervek látókörébe?

- Természetesen, folyamatosan együttműködünk a bűnüldöző szervekkel.

- Vagyis a Magyarországon működő bűnszövetkezetek hálózatát az APEH is képes lenne felrajzolni?


- Ezt nem állítanám, de foglalkozunk olyan cselekményekkel, például csalássorozatokkal, amelyek kapcsolati hálóját csak egy egész falat betöltő ábrára tudjuk felrajzolni. Ezért hoztuk létre többek között a kiemelt adózók igazgatóságát, ezen belül a központi ellenőrzési szakigazgatóságot, amelynél rengeteg vizsgálat van folyamatban. Egy-egy ügycsoportban húsz-harminc céget vizsgálnak.

- Annyi azért látszik az APEH adatbázisából, hogy a magyar mellett ukrán, szerb és más nemzetiségű csoportok is érintettek az adóügyekben, csakúgy, mint más bűnügyekben?


- Akadnak ilyen nemzetiségű ügyfeleink is. A gazdaság mellett a bűnözés is globalizálódik.

- Hírek szerint döcögősen indult el a központosított ellenőrzési szakterület működése az idén, az első negyedévben jóformán semmit nem csináltak. Miért?

- Voltak technikai akadályok, például nem volt megoldva az elhelyezésük. A munka azonban addig sem állt, a régiós igazgatóságoktól az ügyek átvétele megkezdődött. Áprilisra végre el tudtuk helyezni az új igazgatóságot.

- Tavaly nyár közepén fogadták el az adócsomag részeként a központi ellenőrző szerv felállítását. Mit csináltak, pontosabban mit nem csináltak fél éven keresztül?


- Az első jogszabály valóban tavaly nyáron született, ám abban még a központi régió keretén belül terveztek az igazgatósággal. Végül egy decemberi kormányrendeletben rendelkeztek véglegesen róla, így onnantól számítva kezdhettük meg a felkészülést.

Még legalább ezer ember kellene az APEH-nek

- Az elvárt adót pótló, a héten hatályba lépett adótörvénnyel kapcsolatos munkára lesz elég emberük?

- Igazából majd jövőre ad ez nekünk munkát, az idei évről szóló bevallások feldolgozásakor. Az elméleti felkészülés folyamatban van, az APEH-en belül egy külön munkacsoport alakult a vizsgálati módszerek technikai kidolgozására. Az nyilvánvaló, hogy az adóhivatal jelenlegi létszámával ezt a pluszfeladatot végképp nem lehet ellátni. Ígéretünk van a kormány részéről, hogy megkapjuk az ehhez szükséges létszámot.

- Mennyi emberre lesz szükségük?


- Számításaim szerint valamivel több mint ezer fő kell még erre a feladatra.

- Őket egyből bedobják a mély vízbe, vagy - mint a vagyonosodási vizsgálatoknál tették - az új, szakmai tapasztalatot igénylő feladatra átállított revizorok pótlására szolgálnak majd?


- Még nem véglegesítettük az elemzési módszereket, de valószínűleg abba az irányba megyünk, hogy - a könyvvizsgálók gyakorlatához hasonlóan - a feladat jellege alapján megosztjuk a munkát az "asszisztensek" és a képzett revizorok között.

- A könyvelők, könyvvizsgálók egy időben lobbiztak azért, hogy ők láthassanak el bizonyos, az APEH által végzett tevékenységeket. Gondolkodnak ezen a lehetőségen?

- Nem, úgy gondolom, az adóztatás állami feladat, tehát nem lehet kiadni albérletbe.

- Az uniós csatlakozás óta még nagyobb „üzlet” lett az áfacsalás. Milyen felderítési eredményeket tudnak felmutatni ezen a téren?

- Ez örökzöld téma az unión belül. Mi az EU-s átlagnak megfelelően derítjük fel ezeket az eseteket. Jó kapcsolatban vagyunk a német, angol, francia, de a szlovák és a lengyel társhatóságokkal is.

- Létezik olyan útvonal, amin keresztül előszeretettel mozgatják az árut az adócsalók? A régi vagy az új tagállamok a kedvelt tranzitvonalak?


- Épp az a trükk, hogy nincs tipikus útvonal: össze-vissza utaztatják az árut, időnként beiktatják a nem EU-tag Svájcot is, vagy egy-egy off-shore céget különböző szigeteken.

- Erre a tevékenységre is felrajzolható a cégkapcsolati háló?

- Persze, vannak olyan cégcsoportok, amelyek jellemzően részt vesznek ilyen ügyletekben. Kis tömegű, nagy értékű termékekkel foglalkoznak, számítástechnikai eszközökkel, mobiltelefonokkal.

- Mennyi "segítséget" kapnak ezek a cégek a hatóság embereitől? Hogy áll a korrupcióval az APEH?

- Az országos átlaghoz képest ritkább a korrupció előfordulása. Már a munkára jelentkezőknél igyekszünk kiszűrni a potenciális eseteket. Megnézzük, hogy eddig hogy teljesítette az illető az adózási kötelezettségét, volt-e adóhiánya, róttak-e ki rá adóbírságot. Ezek már kizáró okok lehetnek.

Már nem népszerű a minimálbér

- Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a dupla járulékalap? 

- Nem kizárólag erre figyelünk, a járulékok általános ellenőrzése kiemelt feladatunk. Erre az évre 60 ezer ilyen vizsgálatot terveztünk, beleértve a dupla járulékalapot is. Eddig 16 102 járulék-ellenőrzést végeztünk, közülük kilencezer zárult megállapítással. Összesen 7,088 milliárd forint járulékkülönbözetet tártunk fel. A dupla járulékalapnál egyébként azt tapasztaljuk, hogy tavaly ősz óta jelentősen elmozdult felfelé a legálisan kifizetett bér, ott is, ahol amúgy az még mindig nem éri el a dupla járulékalapot. Az érintett körben a bruttó bérek zöme 80–100 ezer forint körül mozog.

- A versenyképességi kerekasztal adózási alkerekasztala elé került egy tanulmány, pénzügyminisztériumi szakértők tollából. A szerzők arra jutnak, hogy elsősorban a foglalkoztatást terhelő elvonásoknál lenne tér csökkentésre, ugyanakkor - közkeletű vélekedéssel szemben - azt állítják, hogy a fogyasztási adók aránya nem marad el a külföldi példáktól. Az ingatlanadóért sem lelkesednek annyira, mint egyes kormánypárti politikusok vagy adószakértők. Ön milyen pontokon lát beavatkozási lehetőséget az adórendszerben?

- Végrehajtó szervként dolgunk a hatályos törvények végrehajtása, nem javaslatok megfogalmazása. Annyit azért elmondhatok, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján a vagyonadózás irányába mozdulnak el az adórendszerek. Az IMF például erősen ajánlja az ingatlanadó bevezetését, ezt első kézből tudom, hiszen a delegációjuk rendszeresen meglátogat minket. Az már politikai döntés kérdése, hogy bevezetik-e vagy sem.

- Az APEH-nek lesz, lehet dolga az ingatlanadóval?


- Nem tudom, hogy lesz-e ingatlanadó; ha lesz, akkor feltehetőleg nem az adóhivatalhoz fog tartozni.
QP | Quality Placement