Ezt találták a Zala Megyei Kórházban

A Zala Megyei Kórház a térség egyik legnagyobb kapacitású egészségügyi intézménye, az ellenőrzött időszakban éves szinten közel 40 ezer fekvőbeteget és mintegy 800 ezer járóbeteget látott el, teljesített kiadása 2013-ban 11,5 milliárd forint  volt.

Az irányító szervi hatásköröket 2011 végéig a Zala Megyei Közgyűlés, 2012. január 1-től - mikor a kórház állami tulajdonba került - az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta, egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át, amit 2015. március 1-től Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak - írja az ÁSZ.

Az államosítással új problémák jöttek a rendszerbe

Az irányító szervi hatásköröket a 2008-2011 között a közgyűlés szabályszerűen gyakorolta, 2012-2013-ban a GYEMSZI a vonatkozó jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A megyei önkormányzat és a GYEMSZI között megkötött átadás-átvételi megállapodás tartalmában nem volt teljes körű, ez kockázatot hordozott az állami vagyon védelmét és a felelős gazdálkodást illetően. A hatékony gazdálkodáshoz sem a közgyűlés, sem a GYEMSZI nem alakított ki mérhető teljesítmény-követelményeket. Ellenőrzési jogosultságait az EMMI és a GYEMSZI szabályszerűen gyakorolta. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem biztosította a szabálytalanságok megelőzését, feltárását, valamint nem biztosított megfelelő feltételeket a szervezet integritását veszélyeztető korrupciós kockázatokkal szemben, ezért e kontrollok szintje fejlesztendő - olvasható a jelentésben.

Brutálisan emelkedő tartozások

A pénzügyi gazdálkodást folyamatosan fennálló és fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, az intézmény fizetőképessége nem volt biztosított, mivel nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amire pénzügyi fedezete rendelkezésre állt. A szállítói kötelezettség állomány az ellenőrzött időszakban mintegy 1,5 milliárd forintra (102,3 százalékkal) emelkedett, annak ellenére, hogy a kórház 2009-2013 között a szállítói kötelezettségek csökkentésére összesen 1,43 milliárd forint önkormányzati, illetve konszolidációs támogatást kapott.

A lejárt szállítói tartozásállomány újratermelődött, a késedelem mértéke az ellenőrzött időszak végére emelkedett. A kórház a 2009-2011 között a törvényi előírások ellenére nem folytatott le a közbeszerzési eljárást mintegy 1,5 milliárd forint összegben (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, takarító- és tisztítószerek, közműszolgáltatások).

2012-2013-ban egyes beszerzéseknél ugyancsak nem történt meg az előírt eljárások lefolytatása és irányító szervi hatáskörében a GYEMSZI nem gondoskodott a közbeszerzések központosított lefolytatásáról, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása.

Eltűnt a kórházi vagyon csaknem negyede

A kórház vagyona 2008-2013 között 1,42 milliárd forinttal (22,4 százalékkal) csökkent. Az eszközök visszapótlásához szükséges előirányzat keret, illetve fedezet nem állt rendelkezésre, a végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelentő avulást, az eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent.

Mit talált az ÁSZ a Szent János Kórházban?

A budapesti székhelyű kórház az ellenőrzött időszakban feladatait összesen 15 telephelyen látta el, az ellátási területén élő közel 630 ezer fő egészségügyi ellátásáért felelt. A kórház feladatstruktúrája, illetve szervezeti felépítése az ellenőrzött időszakban két alkalommal változott, 2008. január 1-jétől a Szent Margit Kórház és a Budai Gyermekkórház a Szent János Kórházba integrálódott, 2013. január 1-jével a Szent Margit Kórház kivált a kórházból.

Az irányító szervi hatásköröket 2011 végéig a Fővárosi Közgyűlés, 2012. január 1-től - mikor a kórház állami tulajdonba került - szintén az EMMI gyakorolta, egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását pedig úgyszintén a GYEMSZI vette át.

Az irányítói hatásköröket a 2008-2011. közötti időszakban a közgyűlés részben szabályszerűen, a 2012-2013 közötti időszakban a miniszter szabályszerűen gyakorolta, a GYEMSZI a vonatkozó jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette. A tulajdonosi és fenntartói jogutódlást illetően a jogszabályi előírások hiányosan érvényesültek, az ellenőrzött időszak végéig nem született meg az önkormányzat és a kormány közötti megállapodás, valamint az önkormányzat és a GYEMSZI közötti átadás-átvételi megállapodás - állapította meg az ÁSZ.

Hiányoztak a követelmények a hatékony gazdálkodáshoz

A hatékony gazdálkodáshoz sem a közgyűlés, sem a GYEMSZI nem határozott meg a kórház részére mérhető teljesítménykövetelményeket. Az ellenőrzési jogosultságait a minisztérium és a GYEMSZI szabályszerűen gyakorolta, a közgyűlés részben gyakorolta az előírásoknak megfelelően. A belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése összességében szabályszerű volt, megfelelő feltételeket biztosít a szervezet integritását veszélyeztető kockázatok kezelésére.

Négy éve nem biztosított a fizetőképesség

A pénzügyi gazdálkodást az ellenőrzött időszakban fokozódó likviditási nehézségek jellemezték, a fizetőképesség 2012-től nem volt biztosított, mivel nagyobb kötelezettséget vállalt, mint amire pénzügyi fedezete rendelkezésre állt. A szállítói kötelezettség állomány 787,1 millió forintról 426,2 millió forinttal, (54,1 százalékkal) 1213,3 millió forintra növekedett az ellenőrzött időszak végére.

A kórház a 2012. évi bevételi elmaradás ellenére nem tett eleget az előirányzat csökkentési kötelezettségének. A forgóeszközök állománya a 2013. évben, a pénzeszközök állománya a 2009. és a 2011-2013. években nem nyújtott fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségekre. A GYEMSZI a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályi előírásokat hiányosan érvényesítette, melynek következtében elmaradt a központosított közbeszerzésekből fakadó előnyök kihasználása. A kórház által végrehajtott beruházások nem ellensúlyozták az eszközök elszámolt amortizációjában megjelenő avulást, a tárgyi eszközök használhatósági foka minden eszközcsoportnál csökkent.

Mit javasolt az ÁSZ?

Az ÁSZ az ÁEEK főigazgatójának a két ellenőrzés során összesen öt, a Zala Megyei Kórház főigazgatójának hét, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak főigazgatójának pedig további négy javaslatot tett, amelyek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.