A költségvetés 2022-es nettó finanszírozási igénye 3 153 milliárd forint, amelyet 2 663 milliárd forint nettó kibocsátás, illetve a 2021-ben képzett likviditási tartalékok 489 milliárd forintos csökkenése finanszírozza. A nettó kibocsátásból a forint kötvények 1 000 milliárd forint értékben, a lakossági állampapírok szintén 1 000 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó deviza finanszírozás 406 milliárd forint értékben, a diszkontkincstárjegyek állománynövekedése 258 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.

2022-ben 9 000 milliárd forint értékű bruttó kibocsátás és hitelfelvétel várható a csereaukciókat is figyelembe véve, amely jelentősen elmarad a 11 593 milliárd forintot kitevő 2021-es, illetve a 11 311 milliárd forintot kitevő, elmúlt 5 éves átlag bruttó államadósság-kibocsátási volumenhez viszonyítva.

Kapcsolódó

Rendszeresen bocsátanak ki zöldkötvényt

Az ÁKK stratégiai célja továbbra is az adósságportfólió átlagos futamidejének fokozatos, a piaci folyamatokkal összhangban végrehajtott növelése és a lejárati szerkezet simítása. Ennek érdekében az ÁKK 1 000 milliárd forintos államkötvény-csereaukciós programot tervez, valamint nem tart 3 éves államkötvény-aukciót 2022-ben sem. Az aukciós forintkötvény-kibocsátási terv 2 225 milliárd forintra csökken a 2021-ben várhatóan megvalósuló 3 656 milliárd forintról. Magyarország Zöld Kötvény Keretprogramját 2021-ben kiterjesztették a forintállamkötvény-piacra, amely jövőre tovább bővül egy új, 10 éves zöld forintkötvény rendszeres aukciós kibocsátásával, mind hazai, mind külföldi befektetők számára. 2022-ben sor kerül az új elsődleges forgalmazói keretrendszer bevezetésére is a második félévtől.

Az államadósság-kezelésnek továbbra is kiemelt célja a háztartások kezében lévő lakossági állampapírok 11 000 milliárd forintos állományi céljának 2023. évi teljesülése a 2018 végi állomány megduplázásával, valamint a lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány futamidejének, illetve a digitális csatornákon történő értékesítés lehetőség szerinti további növelése. A 2022-es finanszírozási tervben a háztartásoknál lévő lakossági állampapír-állomány nettó 1 000 milliárd forintos növekedésével számol az ÁKK. 2022-ben sor kerül az új lakossági állampapír stratégia kialakítására és elfogadására.

Több lehet a devizaadósság

Az ÁKK igazgatósága a devizaadósság arányára vonatkozó tolerancia sáv 10-20 százalékról 10-25 százalékra való szélesítéséről döntött a finanszírozási mozgástér növelése céljából, figyelembe véve a devizafinanszírozás forinthozamok emelkedése miatt kialakult relatív költségelőnyét, de fenntartva, hogy a devizaadósság aránya tekintetében továbbra is a 20 százalék alatti szint az ideális.

2022 első negyedévében japán jenben denominált, részben zöld devizakötvény-kibocsátást tervez az ÁKK, emellett a második félévben a jövőbeni megújítási kockázat csökkentése érdekében legalább 2 milliárd dollár értékben szándékozik 2023-ban és 2024-ben lejáró dollárkötvényeket hosszabb futamidejű devizakötvény(ek)re cserélni. A jövő évi tervezett projekt és szindikált devizahitel-felvételek, az adósságkezelés céljait elősegítő egyéb devizafinanszírozás (PEMÁP), a devizakötvény csere illetve az ázsiai devizakötvény-kibocsátás mellett 2022-ben várhatóan stagnál a devizaadósság aránya és növekszik a devizaadósság átlagos futamideje.

Csökkent az hiánycél

Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy az idén jó eséllyel 6,4-6,5 százalék körül lehet a gazdasági növekedés, ezt követően 2022-ben is 5 százalék körül bővülhet a gazdaság. Egyes beruházások átütemezésével az adósság csökkentése mellett megemelték a költségvetés idei pénzügyi tartalékait. A támogató fiskális politikának fenn kell maradnia, de nem azzal a lendülettel, ahogy korábban, kevésbé van szükség a beruházásokra. Ez lehetővé teszi a kormány elkötelezettségét a hiány leszorítására, az 5,9 százalékos hiánycélt tovább csökkentik, 4,94 százalékosra. 

A Portfolio.hu kérdésére Varga elmondta: már az is megalapozná a hiánycél csökkenését, ha a kormány nem költené el a bevételeit. A hiány csökkentését az indokolja, hogy a gazdaság negyedik negyedéves növekedése szintén 6 százalék felett lesz, a magyar gazdaság újraindulása megtörtént, ezért a monetáris politikához hasonlóan a fiskális politika is szép lassan elkezdhet visszafogni. A bevételek egy részét tehát nem költik el, emellett további intézkedések is lesznek, áttekintik az állami kiadásokat, ahogy minden évben. Ez viszont nem fogja érinteni a más bejelentett bér- és nyugdíj jellegű intézkedéseket. A vírushelyzet miatt is lesznek olyan kiadások, amiket nem hajtanak majd végre, így például a nyelvi képzésekre szánt 30 milliárd forintot is megtakaríthatják - tette hozzá Varga.