Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok válságkezelésének összehasonlításakor világosan látszik: az USA a 2008–09-es és a mostani krízisre is gyorsabban és hatékonyabban reagált, mint az EU - írja Varga Mihály pénzügyminiszter a Figyelőben megjelent elemzésében, amely az MNB elnökének írásait és az Állami Számvevőszék elnökének javaslatát követi. Mindezek eredőjeként a 2008-as visszaesés az euróövezetben nagyobb volt, s a kilábalás is hosszabb időt vett igénybe, mint az USA-ban.

Míg az Egyesült Államokban a hazai össztermék 2010 végére érte el a krízis előtti szintet, addig Európában az Európai Központi Bank lassabb reakciója és a déli országok adósságválsága miatt 2012-ben egy második recessziós hullám is kialakult, amely W alakú kilábalást eredményezett. Az európai országok csak 2015 második negyedévében tértek vissza a krízis előtti GDP-szintre. A folyamatok eredményeként 2019 végére a 2008-as pénzügyi válság előtti bruttó hazai termékét az USA 23 százalékkal múlta felül, míg az EU mindössze 9 százalékkal haladta meg azt.

Kapcsolódó

Magyarország eközben a pénzügyminiszter szerint 2010-től azokhoz az államokhoz tartozott, amelyek úgy tudták mérsékelni a globális visszaesés belföldi hatásait, hogy eközben fegyelmezett költségvetési politikát folytattak. Vagyis a megváltozott világgazdasági környezetre a hazai gazdaságpolitika reformokkal válaszolt. Ezek közül érdemes kiemelni az adórendszer átalakítását és a foglalkoztatás növekedését segítő intézkedéseket.

A kororonavírus-válság

Ami a mostani válságot illeti, az Egyesült Államok a gazdaság fiskális élénkítése szempontjából is sokkal gyorsabban és nagyobb összegek mozgósításával reagált, mint az EU. Az ok ismét a megfelelőbb jogszabályi környezet és a hatékonyabb döntéshozatal. Az USA-ban már 2020 tavaszán határoztak az első válságkezelő csomagról, amelyet két másik követett.

Ezzel szemben az unióban tavasszal mindössze néhány közösségi és költségvetési szabály átmeneti felfüggesztése jelentette a válságkezelést. A Next Generation EU-ra (NGEU) nyárig kellett várni, a keret mindössze 750 milliárd euró. Ennek a fele kedvezményes hitel, amelyet az országok nagy része nem is kíván igénybe venni. A tényleges támogatás tehát mindössze 390 milliárd euró.

Az NGEU és az amerikai csomagok között a másik fontos különbség az, hogy a gazdaság szereplői milyen gyorsan férnek hozzá a támogatáshoz. Az USA-ban némi egyszerűsítéssel „azonnal” – 2020–21-ben – felhasználják a többletforrás szinte egészét. Ezzel szemben az európai pakk kifizetései ez év ősze és 2026 vége között „terülnek el”, így a hatás a reálgazdaságban is csak sokkal később, elhúzódva jelentkezik. Szinte felesleges is megemlíteni, hogy az uniós dotációkhoz mindezek mellett hosszadalmas és bonyolult bürokratikus eljárások, valamint politikai felhangok kapcsolódnak.

Jobban teljesítenek az egyesült államok

Összességében elmondható, hogy az unió „nem végezte el a házi feladatát”, az előző krízis terheit tovább görgeti maga előtt - írja Magyarország pénzügyminisztere. - A bürokratikus intézményrendszer nehézkessé teszi a reagálást, így a fiskális szabályok módosítása, finomhangolása is vélhetőleg hosszadalmas folyamat lesz. Az előzetes várakozások abba az irányba mutatnak, hogy a 2022-es francia elnökség a fiskális szabályokat lazább irányba készül elmozdítani. Az EKB-nak a mennyiségi lazítási programját a hozamkörnyezet alacsonyan tartásával folytatni kell annak érdekében, hogy a periféria államainak az adóssága ne váljon fenntarthatatlanná.

Nem meglepő tehát az sem, hogy azok az országok, amelyek látták, hogy gyors és nagy összegű beavatkozásra van szükség – amely az USA válságkezeléséhez van közelebb –, maguk léptek. Az igénybe vett forrást hitellel vagy például Magyarország esetében a központi költségvetésből biztosították. Ez kétségtelenül növelte azt a többlethiányt, amelyet a járvány elleni védekezés okozott.

Elmehet a GDP 80 százalékáig az államadósság

Hazánknak az unión belül ismét saját utat kellett választania. Ezért a költségvetési hiány és az adósságráta meghatározásakor sem az EU esetlegesen megengedőbbé váló fiskális szabályaiból kell kiindulni. Azt a szűk mezsgyét szükséges megtalálni, ahol a gazdaság újraindításának a támogatási igénye és az adósságállomány piaci finanszírozási hajlandósága találkozik. Ez azt jelenti, hogy a hosszú távon is fenntartható adósságrátát kell megcélozni.

Tekintettel arra, hogy a magyar kis méretű, nyitott gazdaság, a nagy adósság vállalása csak a külső sérülékenység és a devizakitettség növekedésével lehetséges, a hazai befektetői kör állampapír-felvevő képessége ugyanis korlátozott. Ezért az uniós szabályoktól függetlenül Magyarország esetében a legfeljebb 80 százalékos adósságszintet tekinthetjük fenntarthatónak.