Az Európai Unió statisztikai hivatalának jelentése szerint 2020-ban teljes hazai társadalom 20,4 százaléka – azaz több mint 1,98 millió ember – élt olyan otthonban, ahol a tető vagy falak átáztak, megpenészedtek, beáztak vagy a nyílászárók cserére szorultak. Ugyanakkor ez fejlődésnek mondható, mivel 2018-ban még 22,5 százalék volt az arány - írja az Index az Mfor.hu összeállítása alapján.

 

Mindeközben azoknak a magyar embereknek, akiknek a keresete nem érte el az átlagjövedelem 60 százalékát – 105 529 forintot –, 38,4 százalék élt lepusztult otthonban 2020-ban. Ez viszont már rosszabb adatnak számít a 2018-asnál. Bár 2010 óta számítva javult a helyzet ezen a téren, de regionális szinten, a többi országgal összehasonlítva így is romlott a mutató, olyannyira, hogy a kimutatás szerint ma már Románia legszegényebb lakosai is jobb körülmények között élnek. 

A lakások fűtöttsége tekintetében viszont pozitív elmozdulásról számolt be az Eurostat: 2020-ban már csak a lakosság 4,2 százaléka – 409,5 ezer embert – volt az, akinek problémát jelentette az otthonának fűtése. Többségük a szegénységi küszöb alatt élők közül került ki, az ő körükben 14,9 százaléknak nem sikerült kellőképpen befűtenie az otthonában. E tekintetben összességében jobb az arány a románokénál, mert ott a szegénységi küszöb alatt élők majdnem negyedének, 23,4 százaléknak okozott ez gondot.

Az adatok szerint a magyar lakosság 1,6 százaléka, 156 ezer ember él olyan lakásban, ahol nincs vécé és fürdőszoba.