Résztvevők beszámolója szerint botrányosra sikeredett az augusztus 7-én, hétfőn Kolozsvárott tartott közmeghallgatás a Verespatakra tervezett aranybánya beruházásról. A beruházásban érdekelt cég, a részben kanadai és amerikai tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation fizetett aktivistáival ellehetetlenítette az érdemi vitát - áll a Védegylet közleményében. A civil szervezetek aggodalmukat és tiltakozásukat fejezik ki a vállalat eljárásával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy augusztus 28-án Szegeden, és augusztus 29-én Budapesten is lesz az ügyben közmeghallgatás. A magyarországi közmeghallgatásokat az indokolja, hogy a beruházás óriási környezetpusztítással jár, és beláthatatlan kockázatokat rejt magában hazánk számára is, így az Espoo-i Egyezmény értelmében Magyarországnak joga van részt venni a beruházás engedélyezési eljárásban. A Védegylet szerint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem tesz meg mindent, hogy megakadályozza a beruházást. "A magyar polgárok pontos tájékoztatása a KVVM kötelessége lett volna. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sokat megtesz a közmeghallgatások eljelentéktelenítése érdekében" - fogalmaz a közlemény. A Védegylet példának azt hozza fel, hogy a zöld tárca az 5000 oldalas hatástanulmányból csupán 24-et fordított magyarra, olyan elsődleges fontosságú kérdésekről, mint például az esetleges ciánszennyeződések, ebben a 24 oldalban nem esik szó. "Ezt a közmeghallgatás elbagatellizálásának és ellehetetlenítésének jeleként tudjuk csak értelmezni. Ugyancsak az érdemi felkészülést nehezítette, hogy a budapesti közmeghallgatás helyszínét hosszú lebegtetés után csak 14 nappal a találkozó előtt hozták nyilvánosságra" - fogalmaz a Védegylet közleménye. Mint ismeretes, a Verespatakra tervezett bánya Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányája lenne. Két falu - házak, templomok, temetők, továbbá római kori régészeti lelőhelyek - teljes elpusztításával járna. A külszíni fejtés során gyakorlatilag bedarálnák a környező hegyeket és a kőzúzalékból ciános technológiával nyernék ki a kis koncentrációban még fellelhető aranyat. A keletkező 250 millió tonna zagyot, amely cianidot, és más, az egészségre súlyosan veszélyes nehézfémeket tartalmaz, a szomszédos Szarvaspatak helyén létrehozandó, 600 hektáros tározóban helyeznék el. A zagytározót úgy hoznák létre, hogy egy 180 méter magas fallal lezárnák a szarvaspataki völgyet. Az így létrejövő tározó negyvenszer akkora lenne, mint az a nagybányai ciántározó, amelynek gátszakadása 2000 februárjában a Tisza ökológiai katasztrófáját okozta. A tervezett tározó sem csak a környék számára jelentene folyamatos veszélyforrást, hanem az onnan alig 190 km-re található Magyarország számára is, hiszen a terület a Maros és a Tisza vízgyűjtőjének a része. Szeged városa így közvetlenül veszélyeztetve lenne.
QP | Quality Placement