Orbán Viktor útja a demokrácia ifjú bajnokának szerepétől, amelyet 1988-1989-ben játszott, 2010 után kiépített politikai berendezkedéséig, amelyet ő nevezett "illeberális demokráciának", az egyik leginkább figyelemreméltó átalakulás az elmúlt évtizedek európai politikatörténetében - indokolják a Financial Times (FT) szakírói, mért szenteltek szokatlanul hosszú cikket Magyarország miniszterelnökének.

A magyar politikus átváltozása egyben a rendszerváltás után létrejött kelet-közép-európai demokráciák átalakulásának története is. Egy évtizede még úgy látszott, hogy az Európai Unióba belépett szocialista országok átváltozása diktatúrából demokráciába visszafordíthatatlan, ám az elmúlt években elindult az akkor kiépült demokratikus rendszerek lebomlása, amely fenyegeti az EU alapértékeinek érvényesítését, sőt talán magának az uniónak a létét is - folytatódik az FT elemzése.

A legsikeresebb

Négy év korábbi kormányzás után Orbán Viktor 2010 óta nyolc éve van hatalmon Magyarországon, amivel Európa legsikeresebb nacionalista-konzervatív kormányzását produkálja. Módszereit másolják Lengyelországban, sőt a populista-nacionalista politikai erők még Ausztriában is. Orbán egyes vélemények szerint Donald Trump amerikai elnök egyes szövetségeseit is inspirálja.

Az EU nem találja a fogást az Orbán Viktor vezette Fidesz-kormányon, amely nagy parlamenti többségére támaszkodva 2010 óta kénye-kedve szerint átszabta Magyarországot. A kormányfő bírálói szerint lebontották a jogszolgáltatás függetlenségét és pártkatonákat helyeztek a kulcsfontosságú döntéshozói pozíciókba. Az állami médiából propagandagépezetet csináltak és a hatalomhoz hű oligarchák kezére játszották a független sajtót. A 2015-ös kerítésépítés óta a miniszterelnök nacionalizmusa keményebb mint valaha.

Mi ez?

Timothy Garton Ash, az oxfordi egyetem Európával foglalkozó professzora, aki jelen volt Orbán Viktor híres 1989-es beszédén a Hősök terén, amelyek a szovjet csapatok kivonását követelte, úgy véli, hogy Magyarországon vegyes politikai rendszer épült ki. A szó szoros értelmében nem diktatúra, ám immáron nem is liberális demokrácia. Egyfajta hibrid rendszer, félautoritáriánus rezsim. Ezzel kiprovokál egy alapvető kérdést az EU-val kapcsolatban: vajon az unió továbbra is demokratikus államok közössége-e még vagy már nem az?

Megosztottság

Orbán Viktor visszautasította az FT számos kérdését arra, hogy interjút adjon az üzleti lapnak a politikai életútját bemutató cikkhez. A lap cikkének szerzői ezért arra a több mint tucatnyi interjúra támaszkodtak, amelyet korábbi barátaival, szövetségeseivel, támogatóival és ellenfeleivel készítettek. A magyar olvasónak valószínűleg nem újdonság, amit megtudtak.

Azok, akik a kezdetektől ismerik, úgy vélik, mindent felülíró hatalomvágya magyarázza, miért alakult át liberálisból nacionalista-populistává. Figyeli, mit akarnak hallani az emberek. Ezt tálalja nekik, ami hozzásegíti először a hatalom megszerzéséhez, majd megtartásához - mondta az FT-nek egy korábbi magyar kormánytisztviselő. A gond az, hogy nincsenek kétségei és gátlásai ennek a módszernek az alkalmazásában.

A miniszterelnök támogatói azonban másként látják. Tipikusnak tekinthető egy debreceni hivatali alkalmazott véleménye, aki egyebek mellett nagyra értékeli a kormány családtámogatási politikáját. Szerinte más országok kormányfői egyszerűen irigylik Orbán Viktort. Az zavarja őket, már bármit elér, amit akar.

Hosszú történet

Az FT cikke ezt követően részletesen ismerteti Orbán Viktor politikai életútját a Bibó Szakkollégiumban töltött évektől, a Fidesz megalapításán, az 1993-as jobboldali fordulaton, az első Orbán-kormányon, a 2002 utáni csatákon, a rendszerváltás után hátramaradt "kommunista hálózatok" ellen 2010 utáni indított támadáson és a Simicska-Orbán viszony megromlásán át napjaink Soros-háborújáig.

Talán mindennek konklúzióját vonja le az a bekezdés, amelyben a cikk szerzői megállapítják, hogy Orbán Viktor minden összeütközése az EU-val erősíti hazai támogatását. A magyar kormányfő egyszerre jeleníti meg magát, mint aki védi a kicsi Magyarországot az EU-val és muszlim bevándorlókkal szemben, mint aki a nemzeti középosztály képviselője, illetve mint aki képviseli a vidéki alsó középosztály érdekeit a budapesti liberális elitekkel szemben.

A helyzet

A gazdaság öt éve növöget, a munkanélküliség rekordalacsony, ami lendületet ad a bérek emelkedésének. Ennek alapján nem meglepő, hogy a Fidesz magasan vezeti a népszerűségi listákat.

Orbán szövetségeseit elsősorban a Jobbik sikeres tavalyi "Amíg ti dolgoztok, ők lopnak!" plakátkampánya, illetve az a Budapest-szerte terjedő pletyka aggasztja, hogy Simicska Lajos a választási kampányában bedob valamilyen súlyosan terhelő információt volt barátjáról. (Simicska 80 milliárd forint becsült vagyonnal a 11. a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb listáján.)

A nemzetközi környezet nem kedvez a magyar miniszterelnöknek. Az övéhez hasonló politikát folytató francia Marine Le Pennek vagy holland Geert Wildersnek nem sikerült áttörést elérnie országaik tavalyi választásain. Budapesti hivatalos körökben pedig alig titkolják a csalódást, hogy Trump nem látogatott el Magyarországra.

Mi lesz?

Az FT újságírói úgy látják, hogy Orbán Viktor szinte biztos abban, hogy ismét nagy többséget szerez az áprilisi választásokon. Így a következő négy év a magyar kormány és az EU további csatározását hozhatja. Ez az Európai Unió előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Az ostrom alatt álló magyar liberálisok eközben csak reménykednek abban, hogy majd csak visszalendül a politikai inga Magyarországon az Orbán-féle keleti stílusú kormányzástól a nyugati, demokratikus modell felé.

A fotó forrása: Ludovic Marin/AFP